A Pénzügyminisztérium (PM) beterjesztette az Országgyűlésnek az adózással kapcsolatos törvényjavaslatokat – tájékoztatta a tárca sajtóosztálya az MTI-t hétfőn. A banki adót külön törvényben tárgyalják. Az országgyűlési vita után elfogadott, véglegessé vált jövő évi adótörvényeket a hivatalos menetrend szerint november közepén hirdetik ki.
Kétkulcsos adótábla
Az szja-törvény módosításai közül a lakosságot érintő legfőbb változás az adótábla átszabása lesz. A Pénzügyminisztérium (PM) honlapján közzétett, a parlamentnek hétfőn benyújtott módosító javaslat szerint jövőre kétkulcsos adótáblát vezetnek be, az adókulcs 1,5 millió forintig 18 százalék lesz, a fölött 38 százalékos kulcs érvényesül (Erről szóló írásunk: Adócsökkentés – kétkulcsos szja >>).
A minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás szavatolja. Az előbbi szabályai nem változnak, havi összege változatlanul a bér 18 százaléka, de legfeljebb 9 ezer forint, a jogosultsági határ továbbra is évi 1 millió 350 ezer forint. A kiegészítő adójóváírás havi összege azonban az idei 540 forintról 1260 forintra emelkedik, éves jogosultsági határa 1 millió forint lesz, s a normál adójóváírással együtt így 57 ezer forintos havi bér lesz adómentes.
Mindezek mellett szja-törvény módosítása arról is rendelkezik, hogy a szabadságvesztésüket töltőkhöz hasonlóan az előzetes letartóztatásban lévők munkájának ellentételezése is adómentes legyen. Ezenkívül kiterjeszti a természetbeni juttatásként adható utalványok körét a könyvutalványra és minden speciális utalványra.
|
Az adókedvezmények közül jövőre egy jogcím sem szűnik meg, de annak érdekében, hogy az adóztatás progresszív jellege kevésbé torzuljon, az igénybe vehető adókedvezményeket indokolt korlátozni – áll a törvényjavaslat indoklásában. Ennek szellemében a családi kedvezmény mértéke például 12 millió forintos éves jövedelem felett a 12 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökken. A nyugdíjrendszerhez kapcsolódó önkéntes befizetések és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések esetén, ha az éves jövedelem a 6 millió forintot meghaladja, a kedvezmények együttes összegéből le kell vonni a 6 millió forintot meghaladó jövedelem 20 százalékát, s az így meghatározott összeg lesz a ténylegesen érvényesíthető adókedvezmény.
A számítógép, számítástechnikai eszköz és felnőttképzés díjának kedvezményére megmarad a külön jövedelemkorlát és emellett a tandíjra, az úgynevezett tevékenységi kedvezményekre, a közcélú adomány kedvezményére, illetve a biztosítások kedvezményére közös, évente 100 ezer forintos kedvezménykeret lesz A 6 millió forint feletti éves jövedelemnél azonban a keretből le kell vonni a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát. 6 millió 500 ezer forintot meghaladó éves jövedelem esetén pedig nem lehet kedvezményt igénybe venni a fenti jogcímeken.
A benyújtott, de még el nem fogadott adótörvény szerint a jövő évtől 25 százalékosra nő az ingatlan bérbeadásából, értékesítéséből, osztalékból származó jövedelem adója. Megszűnik a tőzsdei ügyletek eredményének nulla adókulcsa, s az ebből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli. A magánszemélyek a tőzsdei ügylet keretében az adóévben keletkezett veszteség 25 százalékával (gyakorlatilag a veszteség adójával) csökkenthetik a nyereséges ügyletek utáni adót. (Nota bene: a Szabad Demokraták Szövetsége már többször jelezte, hogy nem fogja megszavazni az árfolyamnyereség-adó bevezetését.)
(Korábbi írásunk: Jó tanácsok tőzsdei befektetőknek >>)
|
A módosító javaslat szerint a vállalkozási környezetet javítja, hogy az egyéni vállalkozók a jövő évtől időkorlátozás nélkül alkalmazhatják az 50 százalékos értékcsökkenési leírást a 14,5 és 33 százalékos amortizációs kulcs alá tartozó, 2003-ban és 2004-ben beszerzett vagy előállított tárgyi eszközeikre, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékekre, illetve kísérleti fejlesztések aktivált értékére.
Az egyéni vállalkozók, őstermelők a módosító javaslat elfogadása esetén a jelenlegi 25 százalékkal szemben a költségként elszámolt iparűzési adó 50 százalékát vonhatják le adóalapjukból. A mikrovállalkozásnak minősülő (legfeljebb 5 személyt foglalkoztató) egyéni vállalkozók pedig a létszámnövekedés után hasonló kedvezményben részesülnek, mint a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozók. A társasági adótörvény módosítására benyújtott javaslat szerint a legfeljebb 5 dolgozót foglalkoztató adózók csökkenthetik majd az adózás előtti eredményüket az adóév első napján érvényes minimálbér éves összegének a létszámnöveléssel arányos részével.
|
A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásbővítését szolgálja, hogy a fejlesztések korábban is igényelhető adókedvezményénél ezentúl a vállalatnagyságot is számításba veszik. Az új munkahelyeket eredményező beruházásoknál eddig előírt létszámbővítési követelmény (300 dolgozó, hátrányos régióban 150 dolgozó) csak a nagyvállalatokra lesz érvényes, a kisvállalkozásoknál 30 dolgozó, hátrányos régióban 15, középvállalkozásoknál 150, hátrányos régióban 75 dolgozó felvétele a követelmény a Pénzügyminisztérium internetes címén olvasható törvényjavaslat szerint.
A helyi adókról szóló törvény módosítási javaslata szintén tartalmaz foglalkoztatást bővítő elemeket. Az iparűzési adóalap-mentesség a vállalkozó által foglalkoztatott éves átlagos statisztikai állományi létszám emeléséhez kapcsolódik. A javaslat szerint a vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos létszámának növekedése esetén minden többletfoglalkoztatott után adóalap-mentességre jogosult a vállalkozási szintű törvényi adóalapból.
|
A társadalombiztosítási járulék kedvezményei célzottan segítik majd a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő munkavállalók foglalkoztatását. Így a 25 év alatti fiatalok, a gyermekes anyák és az 50 év feletti tartósan munkanélküliek elhelyezkedését. A foglalkoztatók a megfizetett járulék egy részét visszaigényelhetik a Munkaerő-piaci Alapból. Ezt a tervek szerint a foglalkoztatási törvény módosítása teszi lehetővé.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény módosítási javaslata szerint, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 2004. január 1-jével 8 százalékra módosult, ehhez igazodva az alkalmi munkavállalásról szóló törvényben előírt, 6 százalékos tagdíj is 8 százalékra változna. Továbbá a javaslat indítványozza a 2003-ra meg nem fizetett különbözet megfizetését is.
A benyújtott adótervezet szerint a kutatásra fordított kiadások kétszerese írható le az adóalapból, a kutatók bérének 10 százaléka pedig adókedvezményként elszámolható. Szintúgy a szabadalmi oltalomra fordított kiadások kétszeresét írhatják le adóalapjukból a kis- és középvállalkozások. Természetbeni juttatásnak minősül viszont jövőre a céges mobil, így részleges elszámolás nélkül a munkáltató által kifizetett számla fele adóköteles, 44 százalékos szja terheli és 31 százalékos tb-járulék. A fuvarozók viszont elszámolhatják a parkolási díj és az autópálya-matricák áfáját.
