Javában tart a 2005-ös költségvetés tervezése, miközben a befektetői társadalom még mindig az idei költségvetés miatt aggódik. A kormány ma valószínűleg bejelenti az idei éves hiánytervezet módosítását, de várhatóan az is további emelésre szorul majd. Ezek tükrében a 2005-ös költségvetés csak akkor nem száll el az égbe, ha a jelentős személyijövedelemadó-csökkentés mellett hasonló mértékű kedvezménycsökkentés vagy adóemelés is történik.
Utóbbira lesz várhatóan példa az osztalékadó 20 százalékról 25 százalékra emelése, míg vélhetően ismét bevezetik a mostani koalíció által 2003-ban eltörölt árfolyamnyereség-adót, a jól értesültek szerint 12,5 százalékos kulccsal. Tekintve, hogy a bevétel az árfolyamnyereség-adóból alig néhány milliárd forint lesz, ez inkább szimbolikus lépésnek számít, mintsem gazdaságpolitikainak. Csakhogy az adónem újbóli bevezetése utólag is hiteltelenné teszi az eredeti szándékot, amelyre hivatkozva eltörölték, ez nevezetesen: a hazai megtakarítási struktúra javítása és a magyar tőzsde erősítése.
|
Aki jelenleg részvénytulajdonos, annak érdemes végiggondolnia, miként is fog hatni befektetéseikre a két adónem emelése. Amikor valaki részvényeket vásárol, akkor az az alapvető koncepció vezérli, hogy a megvásárolt részvény aktuális árfolyama elmarad az általa vélt értékétől.
A részvény, amit mindenki vásárol, ugyanaz, de a számunkra vélt értéke mégis más. Két okból. Egyrészt: a magánszemélyre teljesen más adózási szabályok vonatkoznak, mint az intézményi befektetőkre. Másrészt: a külföldi befektetőknek figyelniük kell az árfolyamkockázatra is.
Az adózás a magánszemélyeknél mindig is magasabb, hiszen az intézmények összevontan, speciális szabályok szerint adóznak. Ezért elméletileg egy osztalékot fizető Matáv-részvény kevesebbet ér egy magánbefektető számára, mint a többiek számára. Mostantól még kevesebbet. Az osztalékot fizető részvények pontosan az osztalékadó mértékével érnek kevesebbet a magánbefektetőnek, mint az alapoknak, márpedig ekkora különbség a reális és a piaci árfolyam között ritkán van.
Tehát érdemes minden befektetőnek alaposan végiggondolnia, hogy érdemes-e olyan részvényt vásárolnia, amely magas osztalékhozamot ígér. Magyarországon ezek a Matáv-, a Démász- és az Elmű-részvények.
Az osztalékadó ellen úgy is lehet védekezni, hogyha a az osztalékszelvény vágását megelőző napon eladjuk a részvényeinket, majd másnap visszavesszük. Ennek a trükknek a lényege azon alapszik, hogy az jogosult az osztalékra, akinek a számláján van a részvény egy bizonyos éjféli pillanatban. Ezt követően az árfolyam általában az osztalék mértékével esik.
Ily módon árfolyamnyereséggé konvertálhatjuk az osztalékot, márpedig az árfolyamnyereség adója alacsonyabb az osztalékadónál. Itt viszont figyelembe kell vennünk a kereskedés költségeit. Ezek elérhetik a 2 százalékot is, és sokszor a piac sem hatékony, azaz az árfolyam esése nem egyezik meg a kifizetett oszalék mértékével.
Év végén: átkötés
Egy másik módszer az adó minimalizálására: az átkötések. December közepén mindenkinek érdemes leülnie egy pillanatra és kiszámolni a rejtett adókötelezettségét. Ez nem más, mint a meglévő részvényein lévő nyereség adótartama.
Mivel az adókötelezettség akkor jelentkezik, amikor a részvényt értékesítik, ha egy részvényt 2005-ben adunk el, akkor is adót kell fizetni, ha mondjuk jóval korábban vettük. Abban az esetben, ha a rejtett adókötelezettség (árfolyamnyereség x adókulcs) meghaladja a kereskedési jutalék kétszeresét, érdemes átkötni a részvényeket. Ez akkor áll fent, amikor nagy árfolyamnyereségre tettünk szert, mint például az idei évben.
Az átkötés nem mást jelent, mint hogy magunkkal kereskedünk, másként fogalmazva: önmagunknak adjuk el a részvényeket. Ez azért jó, mert a bekerülési ár ezáltal magasabb lesz, és az adókötelezettség csak a további árfolyamemelkedéskor keletkezik.
Sok esetben meg lehet állapodni a brókercéggel, hogy az átkötésre, amely ugye két párhuzamos megbízás (egy vétel, egy eladás), ne kétszeri kereskedési költséget számoljon fel, hanem elégedjen meg eggyel. Ezt általában elfogadják, hiszen csak egy technikai lépésről van szó.
Amire itt még érdemes figyelni, az az elszámolás. Azaz: nem elég december utolsó napján átkötni, mert ennek az elszámolása már januárra esik, és adókötelessé válik. Érdemes figyelni a sajtót, tele lesz hírekkel, hogy melyik az utolsó nap, amelyik még lehetőséget ad rácsapni az államkassza zsebünkben matató kezére.
