Belföld

Családi csőd – állami mentőakció

Mentőövet nyújtana az állam az adósságcsapdába került családoknak és az átmeneti pénzügyi zavarral küszködő háztartásoknak. A családi csődbiztos figyelmét a kifizetetlen számlák sem kerülnék el.

Nyár végére készül el az a tervezet, melynek célja a különböző adósságok örvényébe ragadt hitelezők „kimentése”, ezzel párhuzamosan pedig olyan rendszer kialakítása, mely még időben megakadályozza, hogy egy-egy család esetében a háztartás költségvetéséhez képest amúgy nem túl jelentős pénzügyi megingás komoly anyagi krízishez vezessen.


Családi csőd – állami mentőakció 1

Átkos terhek alatt

A menthetetlenül eladósodottak között külön kategóriát alkotnak azok, akik még az előző rendszer terheit nyögik, azaz több mint 15 éve nem képesek egyenesbe jönni. Mint emlékezetes, közvetlenül a rendszerváltás előtt óriási kedvezményekkel lehetett megvásárolni önkormányzati lakásokat, mégis sokan vannak olyanok, akik az ingatlan akkori értékéhez képest igen alacsony önrészt sem tudták kifizetni, vagy a rendszerváltás után felerősödő munkanélküliségi hullám kényszeríttette térdre őket. Adósságuk azóta a kamatokkal együtt több százezer forintra duzzadt, és gyakorlatilag esélyük sincs a visszafizetésre – mutatott rá a másfél évtizedes társadalmi problémára Korózs Lajos, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának alelnöke.

A készülő konszolidációs program célja az ő megsegítésük. Először azok kerülnek sorra, 14 ezren, akiknek százezer forintnál kisebb a hátralékuk, öt évig tartó pénzügyi konszolidációjuk a tervek szerint már jövőre elkezdődik, 5-6 milliárd forintot szán erre a kormány.

Várhatóan 4,5 milliárd forint költségvetési támogatással indul 2006-ban a következő program, mely a 100 és 200 ezer forint közötti adósságot felhalmozók „pénzügyi felszabadítását” tűzte ki célul. Ez további 7000 háztartást érint, alig ezerrel többet, mint az egy évvel később 3 milliárd forinttal induló projekt, mely a leginkább eladósodottak anyagi rendezésére törekszik.

A konszolidáció részleteiről még nem lehet sokat tudni. Végső esetben azonban az is előfordulhat, hogy az önkormányzat visszavásárolja a lakást az adóstól. Attól kezdve mesterségesen alacsonyan tartott bérleti díjat kell fizetnie a lakásért.






A terv előélete

Az adósságkezelő program nem minden előzmény nélküli hazánkban. Nyugati példákat követve már voltak kevéssé hatékony próbálkozások. A 2003. január 1-jével bevezetett adósságkezelési szolgáltatás legnagyobb hiányossága az volt, hogy a résztvevő önkormányzatok mintegy 90 százaléka megfelelő érdekeltség hiányában be sem indította a programot, és ahol aktivizálta magát az önkormányzat, ott is csak olyan adósságok „kezelésére” koncentrált, ahol a követelő önkormányzati tulajdonú szolgáltató volt. Egy későbbi, központi vezérlésű program keretein belül 18 ezer családnak sikerült újból szerződést kötnie, de a megcélzott adóskörnek így is mindössze 32 százalékához sikerült a támogatást eljuttatni. Az adósok egy részének annyira rosszak a szociális körülményei, hogy még az átlagosnál nagyobb mértékű támogatás esetén sem képesek az önrész megfizetésére.


Megéri csődöt jelenteni



A rendszerváltás előtt felvett lakáshitelekre koncentráló konszolidációs program mellett a kormány tervezi egy új intézmény kialakítását is, mely szélesebb körben, általánosabb helyzetekben nyújt segítséget a rászorulóknak. Az öncsőd intézménye azokat támogatja, akik átmenetileg kerülnek pénzügyi értelemben a padlóra, de hiába jönnek később egyenesbe – mondjuk új munkahelyet találnak egy elbocsátás után – a „padlón eltöltött” időszakra eső be nem fizetett törlesztési kötelezettségek feltornyosulnak, és ez lesz a háztartás anyagi „felemelkedésének” újabb akadálya.

A jelenlegi elképzelés szerint a hitelező pénzintézet vagy szolgáltató eltekint az adósság felétől, a megmaradt rész hatvan százalékát pedig a települési önkormányzatok közreműködésével finanszírozza a központi költségvetés. Az adósnak így csupán a további negyven százalékot, tehát a teljes adósságállomány 20 százalékát kell részletekben befizetnie.

Erre a megoldásra már rábólintottak a bankok és a közüzemi szolgáltatók is, mivel így legalább a kölcsön fele biztosan befolyik. Ráadásul a tervek szerint az egyéni megállapodásokkal egyidejűleg a bankok saját könyvelésüket is „tisztába tehetik”, és a szóban forgó összeg kikerülhet a behajthatatlan összeg kategóriájából, javítva ezzel a pénzintézet megítélését.

Az még kérdéses, hogy pontosan milyen kritériumok szerint határozzák meg a kedvezményezettek körét. Annyi már bizonyos, hogy a támogatásért jelentkezőknek vállalniuk kell a teljes „átvilágítást”, a jövedelmi viszonyok feltárásától kezdve az egészen az életmód feltérképezéséig. Első lépésben a lakáshitellel tartozók körében kerülne sor a jogintézmény bevezetésére, de az a későbbiekben kiterjeszthetővé válna a közüzemi, áruhitel- vagy hosszabb távon más tartozásokra is.

A kiválasztás során különösen fontos a települési önkormányzatok szerepe, hiszen ők jóval hatékonyabban szűrhetik ki azokat, akik csak „könnyű pénzt” látnak a lehetőségben, de valójában nincsenek rászorulva az állam támogatására. Első ütemben nagyjából 5-6 ezer háztartáson segíthet az öncsőd intézménye, melyre a jövő évi költségvetésből 4 milliárdot fordítanak – mondta el a FigyelőNet kérdésére Korózs Lajos szocialista képviselő. Hozzátette: a tervezet támogatásáról szóban már biztosították őt ellenzéki képviselők is.





Sokan várnak segítségre

A legfrissebb kutatások szerint ma hazánkban közel félmillióra tehető az eladósodott háztartások száma. Ezek egy része azonban hanyagságból nem fizette ki időben számláit, illetve 1-2 havi közüzemi hátraléka van, melyet a közeljövőben különösebb nehézségek nélkül ki tud egyenlíteni. Az öt évnél régebbi lakáshitel-adósságot felhalmozók száma azonban így is több mint 170 ezer.

Kártyás szolgáltatások

A háromoldalú megállapodásokat megyénként kinevezett csődbiztos vezényelné le, aki a későbbiek folyamán is őrködne a konstrukció működése felett. A csődbiztosok ellenőrzik majd a feltételek változatlanságát, illetve intézkednek akkor, ha az adós anyagi helyzetében kedvező fordulat következik be, vagy – sajnos ez a gyakoribb – ha alábbhagy a lelkesedés, és az adós állami segítség mellett sem képes vagy hajlandó a törlesztésre. A támogatás mindkét esetben azonnal megszűnik.

Már megkezdődtek a tárgyalások a tervezet készítői és az Adatvédelmi Biztos hivatal között arról, miként oldható meg az adatvédelmi törvény megsértése nélkül, hogy a jövőben a szolgáltatók még időben értesítsék a válságmenedzserként tevékenykedő csődbiztost. Ennek az elképzelésnek az a lényege, hogy az adós ne csupán akkor kapjon észbe, mikor a szolgáltató már kikapcsolta az áramot vagy a gázt, hanem a szolgáltató jóval korábban, már az első befizetés elmaradása után jelezzen a megyei csődbiztosnak, mert ekkor a gond még könnyebben és gyorsabban kezelhető.

A lakásfenntartási támogatás vagy nagyobb összegű átmeneti segély megállapítása lehetővé tenné az adósságcsapda elkerülését. Ezt a célt szolgálja a kártyás szolgáltatások rendszerének bővítése is. Ilyenkor a fogyasztó a telefonkártya működéséhez hasonlóan előre fizet a szolgáltatásért, így elvileg ki van zárva az eladósodás lehetősége. Amikor az ehhez szükséges készüléket felszerelték, az önkormányzat akkor „hívhatná le” a támogatást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik