Az áprilisi, májusi felmérések eredményei minden intézetnél egyértelműen azt jelezték, hogy a kormányoldal túljutott a mélyponton, és csökkent az ellenzék előnye. Ha a választások előtt egy hónappal rendeznék a voksolást, akkor a Fidesz 9 százalékkal több támogatót tudhat maga mögött, mint az MSZP.
A parlamenti választásokra vonatkozó kérdéseknél egy a szavazólapot imitáló válaszlapot is átadott a Marketing Centrum a megkérdezetteknek, melyen a jelölő párt neve mellett szerepelt a párt lógója és a listák első három helyezettjének a neve is. Ez a kérdezési technika minden pártnak segített egy kicsit, de nem okozott számottevő változást a támogatók arányaiban a cég közleménye szerint. A Fidesz előnye az EU választás kontextusában is tetemes. Ugyanakkor a pártválasztók körében az MDF is 5 százalék fölé kerül, ami meglepetés a korábbi felmérésekhez képest.
A választásokat persze mindig azok döntik el, akik elmennek szavazni, és a június 13-i voksolás legnyitottabb kérdése éppen az, hogy hányan fognak élni a választójogukkal – állapítja meg a piackutató cég a közölt felmérésben.
A képzeletbeli “most vasárnapi” országgyűlési választáson a megkérdezettek 47 százaléka venne részt “biztosan”, a június 13-i voksolásra pedig 44 százalékuk ígérte biztosra a részvételét. A megkérdezettek 55 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy elment szavazni az EU csatlakozásunkról döntő népszavazáson, holott 2003. áprilisában mindössze a jogosultak 46 százaléka voksolt.
A szavazási hajlandóság skála eloszlása alapján jóval 50 százalék fölötti részvételi arányra számíthatunk, és a szavazási hajlandóság figyelembevételével a Fidesz támogatottsága 47 százalékra, az MSZP-é 33 százalékra, az SZDSZ-é 9 százalékra, az MDF-é pedig 6 százalékra növekszik. A többi induló viszont meg sem közelíti az 5 százalékos küszöböt. Ezek a szavazati arányok a következő mandátum eloszlást eredményeznék: Fidesz=12; MDF=1; MSZP=9; SZDSZ=2.
Alacsonyabb 40 százalék körüli, és ennél az alacsonyabb részvételi aránynál 12:12-re módosul a kormányoldali és az ellenzéki mandátumok aránya. Ez elsősorban abból adódik, hogy a Fidesz támogatók körében meglehetősen magas az EU szkeptikusok aránya, és a szkeptikusok, illetve az EU ellenesek többsége abba a csoportba került, akik alacsony hajlandóságot éreznek az EU parlamenti választásokon való részvételre. A kétféle részvételi aránnyal kalkuláló modellre csak a Fidesz és az MSZP várható eredménye érzékeny. A kisebb pártoknál csak tizedszázalékosak a változások. Az alacsonyabb részvétellel számoló modell a következő mandátum eloszlást eredményezi: Fidesz=11; MSZP=10; SZDSZ=2; MDF=1.
