Keserű pirula az AB-tól – ki nyelje le?

Az Alkotmánybíróság (AB) keddi ülésén alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerek átmeneti árszabályozásáról szóló, 2004. április 1-jén hatályba lépett kormányrendeletet. A testület határozatában megállapította, hogy a gyógyszerárak befagyasztását előíró jogszabály megalkotásakor a kormány átlépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendelkezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna. (Részletesebben lásd keretes írásunkat a cikk végén.)

Az egészségügyi minisztériumnak most már bizonyára nagyon csípi a szemét a testületi szigor, nem ez az első alkalom ugyanis, hogy a taláros testület törvényi rendre utasította a tárcát. Korábban Csehák Judit volt egészségügyi miniszter kórháztörvényét torpedózta meg az AB (ez végül a népszavazási kezdeményezésbe torkollott), majd a szociális törvénynek azokat a passzusait semmisítette meg a testület, amely az egyházhoz tartozó egészségügyi intézményeket a helyi önkormányzatok alá rendelte volna.

Bukott tárcatervek A kormány az egészségügyi tárcával egyeztetve még márciusban döntött úgy, hogy a vele egyezségre nem jutó, a kormányzati zsargon szerint profitéhesnek titulált gyártók (a többség, 138 gyógyszercég ilyen volt) termékeinek árát áprilistól befagyasztja. Több mint tízezer gyógyszer lett így olcsóbb 13-15 százalékkal, azok a gyártók (42 ilyen gyógyszercég volt), amelyek vállalták, hogy bevételük 15 százalékát visszafizetik az egészségbiztosítási pénztár szűkösnek bizonyult büdzséjébe, úgy alakíthatták áraikat, ahogy azt korábban tervezték.

Készül az új szabályozás

A minisztérium mindenestre bizakodónak látszik az árak lefaragásának jövőbeli sikerét illetően. Rövid közleményében tudatta: a keddi „határozat nem módosítja a kormány és az egészségügyi tárca elkötelezettségét a betegek gyógyszerterheinek csökkentését illetően”.

A közlemény kijelentése szerint a kormányzat meg fogja találni a módját annak, hogy a döntés ellenére a betegek gyógyszerterhei ne növekedjenek 2004-ben. A tárca olyan szabályozás megalkotását tervezi, amely hosszú távon szavatolná a betegek számára a gyógyszerellátás biztonságát és a megfizethető orvosságot.

Hogy ez pontosan mit jelent, annak legkésőbb június 30-áig kell kiderülnie. A megsemmisített rendelkezések ekkor vesztik hatályukat, ennyi időt hagyott az AB a minisztériumnak a szükséges intézkedések meghozatalára.

20 milliárdos gyógyszerteher?

Pontosan mekkora terhet jelent majd a büdzsé számára, hogy a korábbi tervekkel szemben csak június végéig él az árbefagyasztás? Ezt már csak azért sem lehet pontosan meghatározni, mert nem ismerjük a tárca terveit, amelyek esetleg nem ütköznek majd sem az Alkotmányba, sem költségvetési korlátba, valamint a gyógyszercégek és a választási kampány által diktált érdekekbe sem.

A portfolio.hu internetes pénzügyi lap mindenestre – bizonyos feltételek teljesülése mellett – 20 milliárd forintos kiadásnövekedéssel számol. A lap szerint a büdzsé tervezett hiányának amúgy is kétséges számai miatt ezt az összeget kell majd előteremtenie a kormánynak a döntés következtében.

Gyógyszergyári öröm

Az érintett gyógyszercégek persze örömmel fogadták a sebtiben, alig két hónap leforgása alatt meghozott döntést (egy hasonló eset miatt az Orbán-kormány idején beadott indítvány négy éve hever a bírák asztalán!). Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) szóvivője örömmel vette, hogy alkotmányossági aggályaikat az Alkotmánybíróság is megerősítette.

Részletekbe ugyan nem kívánt bocsátkozni a határozat indoklásának megismerése előtt a szövetségi szóvivő, a lényeg azonban véleménye szerint az, hogy az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet minősítette alkotmányellenesnek, amely a jelenlegi gyógyszerpiaci helyzetet előidézte. A másik lényeges elem – tette hozzá –, hogy azokat a tervezett, 2005. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket is alkotmányellenesnek minősítette az AB, amelyekkel a kormány további egy évre tervezte kiterjeszteni az árbefagyasztást.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete részéről Nagy Ákos igazgató azt mondta: bíznak abban, hogy június 30-áig valódi tárgyalásokat folytathatnak a kormányzattal a gyógyszerárakról, és ennek eredményeként a betegek minél kevesebbet éreznek meg a korrekcióból. Arra a kérdésre, hogy a külföldi gyógyszergyártókat és forgalmazókat tömörítő egyesület önmérsékletet tanúsít-e az árak tekintetében, Nagy Ákos annyit mondott: kompromisszumra készek lesznek a tárgyalásokon.

Az AB határozat Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerek átmeneti árszabályozásáról szóló rendeletet, az árak befagyasztását előíró jogszabály megalkotásakor ugyanis a kormány a testület megítélése szerint túllépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendelkezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna. Alkotmányellenessé nyilvánították továbbá az ártörvényt módosító, hatályba még nem lépett azon szabályokat is, amelyek értelmében nem a törvény, hanem kormányrendelet határozta volna meg a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját. A kormányrendeletnek azt a szabályát is megsemmisítették, amelynek alapján az egyes gyógyszerek áráról, a már támogatott gyógyszer árának változására irányuló kérelemről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dönthetett volna. Elutasították viszont azokat az indítványokat, amelyek a gyógyszerárak befagyasztásával kapcsolatban az árak megállapításáról szóló törvény felhatalmazó szabályának az alkotmányellenességét állították.