A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) marketing tanszéke, a GfK, valamint az Alapítvány a Marketing Oktatás Fejlesztéséért közös indexe olyan összetett mutatószám, amely öt, a lakosság saját jövedelmi, illetve az ország gazdasági kilátásait tükröző várakozásait szintetizálja.
2004 márciusában az index 172 százalékot mutatott, szemben a három hónappal korábbi 146 százalékkal.
A kérdőíves módszerrel történt reprezentatív felmérés alapján 2004 márciusában a megkérdezettek 13 százaléka gondolta úgy, hogy jobban él, mint egy évvel korábban, 40 százalékuk szerint nem történt változás, míg 46 százalékuk romló anyagi helyzetről számolt be.
A válaszadók 23 százaléka bízik abban, hogy egy év múlva jobb lesz az anyagi helyzete, mint most, 32 százalékuk rosszabb, 31 százalékuk pedig a mostanihoz hasonló anyagi körülményekre számít.
A lakosság 72 százaléka szerint az EU-csatlakozást követően nőni fognak az árak, 17 százalékuk szerint változatlan marad az árszint és csupán 4 százalékuk számol csökkenő árakkal. A megkérdezettek 51 százaléka növekvő, 16 százaléka csökkenő munkanélküliségre számít, míg 26 százalékuk úgy gondolja, hogy ezen a téren nem lesz változás.
“A Fogyasztói Bizalom Indexét a BKÁE marketing tanszéke a Michigani Egyetem Kutató Központjának módszere szerint számolja 1996 júniusa óta negyedévente. Az index alapja az 1996. júniusi érték, ezt veszik 100 százaléknak, a 100 százalék feletti értéket már optimista várakozásnak értékelik” – mondta Berács József, a BKÁE tanára.
A Fogyasztói Bizalom Indexet mostantól a BKÁE és a GfK Piackutató Intézet közös indexeként negyedévente közzéteszik.