Belföld

Munkaügyi kirendeltségek – északi minta

A munkaügyi központokat ma inkább kerülik a magyar munkavállalók. Idén azonban már húsz kirendeltséget alakítanak át az önkiszolgálásra épülő svéd-dán modell szerint.

Olyan megalázó az egész, amint lejár a járadékom, többet a közelébe sem megyek az irodának! – ez egy jellemző vélemény a kilencvenes évekből.
Munkaügyi kirendeltségek – északi minta 1

Az akkoriban százezres tömegeket kezelő állami munkaügyi intézményrendszer mára szeretne lépést váltani és elmozdulni az esetkezelés, az ügyfelek (munkavállalók és munkaadók) tájékoztatása irányába.

A PHARE program részeként jelenleg svéd-dán szakmai irányítással megvalósítás alatt álló új „Kirendeltségi modell a magyar foglalkoztatási szolgálatnál” projekt célja az unióban megszokott és elvárt munkaügyi kirendeltségek kialakítása. 2004 első felében a tervek szerint húsz kiválasztott irodát alakít át a munkaügyi szervezet a jelenleg működő 173-ból. A szerencsés irodák működési környezetébe tartozó ügyfelek már az idei évtől új típusú szolgáltatásokat élvezhetnek.

Az EU foglalkoztatáspolitikai prioritásai

 

• Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára
• Munkahelyteremtés és vállalkozás
• Felkészülés a változásra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése
• A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása
• A munkaerő-kínálat és az aktív öregedés elősegítése
• A nők és a férfiak esélyegyenlősége
• A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen
• Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé és vonzóvá tétele)
• A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává
• A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése 

Uniós és világviszonylatban

Az Orbán-kormány működése alatt országos munkaügyi szervezetből Állami Foglalkoztatási Szolgálattá keresztelt megyei munkaügyi központok és kirendeltségeik május elsejétől, a többi állami szervhez hasonlatosan, bekerülnek az európai állami szolgáltatások versenyébe. A Magyarországon munkát kereső vagy egyszerűen csak szociális ellátásra jogosult holland állampolgár pedig aligha fogja beérni kevesebbel, mint amit odahaza megszokott.

Az Európát megjárt magyar munkavállalók és cserediákok is jelentősen többet fognak várni. Előbb-utóbb igényelni fogják az előzetes időpontegyeztetést vagy a szolgáltatások elérhetőségét interneten, telefonon. Az állami foglalkoztatási szolgálatok nemzetközi szövetsége (WAPES) vagy az unió számára kötelezően elkészítendő éves nemzeti beszámolók már ma is érdemi összehasonlítási alapot kínálnak a nemzeti szervezetek munkavégzéséről.

A digitális forradalom mindent megold?

A projekt részeként az eddig megszokott pecsételős kirendeltség képe átalakul. Felváltja a Svédországban és Dániában bevált öninformációs tér, számítógépes kioszkokkal. A kirendeltségeket hozzáférhetővé teszik a mozgáskorlátozottak számára, az ügyintézők pedig több szakmai és informatikai támogatást kapnak az ügyfelek számára fontos munkaerő-piaci információk nyújtásához, illetve állásközvetítéshez. A program egyik elgondolkodtató részeleme a papírmentes iroda részeként számítógépre helyezett állásadatbázis, foglalkoztatási információs adatbázisok kiépítése.

Ugyanakkor a fejlesztések nem számolnak a magyarok még mindig általános számítógépes írástudatlanságával. Amíg a projektgazda Svédországban vagy Dániában a háztartások internetes ellátottsága 70 százalék feletti, addig a magyar adatok jóval szerényebbek: tavalyi felmérések szerint a háztartások 26 százalékában volt személyi számítógép. (Az uniós átlag 52 százalék volt. A háztartások internet-ellátottsága tekintetében hazánk 8 százalékos rátát tud felmutatni, az unióban eközben 40 százalékkal számolhatnak.)

A magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat prioritásai az elkövetkező évekre

 

• A szervezet piaci részesedésének növelése az állásközvetítésekben
• Egységes színvonalú szolgáltatások kialakítása a munkavállalók, munkanélküliek és a vállalatok számára
• Az aktív eszközök felhasználásának javítása
• Az informatikai háttér fejlesztése, az ügyfelek számára öninformációs számítógépes rendszerek telepítése
• A munkaerő-piaci különbségek csökkentése
• Részvétel a területfejlesztésben
• Az esélyegyenlőség javítása
• Hátrányos helyzetű csoportok kiemelt támogatása
• A szervezet humán erőforrásainak fejlesztése
• A külső kommunikáció, PR fejlesztése  

A kisvállalatok az új modell nyertesei?

Így bizonyosan nehéz lesz ellátni a munkaügyi irodák mai több százezres, nyolc általánost, szakközépiskolát végezett, segédmunkát, betanított munkát vagy egyszerű irodai munkákat kereső ügyfélállományát. A személyes gondoskodást, mentori programokat igénylő ügyfelekkel a szervezet új arculatának megteremtői keveset tudtak kezdeni a ma Európa-szerte divatos: „légy képes megoldani a saját problémáidat” szlogenen kívül.

Nyertesei lehetnek viszont az új modellben nyújtott szolgáltatásoknak a kisvállalatok, mivel számukra lehetővé válik az internetes állásbejelentés, kapcsolattartás az illetékes munkaügyi kirendeltséggel. A program részeként kiemelt szerepet kapnak az eddig talán kissé elhanyagolt, de az ország cégstruktúrájának döntő többségét kitevő kis- és mikrovállalkozások. Velük rendszeressé válik a munkáltatói kapcsolattartás. Az internetet használni képes álláskeresők 2005-től az európai közvetítő szolgálat (EURES) követelményeinek megfelelően a magyar munkaügyi szervezet összes bejelentett állását elérhetik, akár otthoni számítógépükön is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik