A múlt héten a tőzsdére figyelt az is, aki általában csak egy évben párszor tekint a gazdasági rovatban szereplő táblázatokra. A tőzsde, mint egy jó színház, remek figyelemfelkeltést szervezett saját magának. A gyorsjelentési szezon felvezetőjeként nemrég áttörte a BUX-index a 10 000 pontos határt és négyéves csúcsra tört. Ez felhívta a befektetők figyelmét arra, hogy hazánk kifejezetten rossz makrogazdasági mutatói mellett is képesek a részvényárfolyamok emelkedni, megcáfolva a tőzsdei befektetések elleni egyik leggyakrabban felhozott érv érvényességét.
A másik ígérete volt a tőzsde teljesítményének, hogy képes volt alternatívát nyújtani a kötvénybefektetésekkel szemben. A BUX a gyorsjelentésekig több, mint 7 százalékot emelkedett és a jelentős tőkebeáramlás azt vetítette előre, hogy idén is jól teljesíthetnek a részvények, sőt, képesek lehetnek jelentős többlethozamot kínálni a magasan levő kockázatmentes kötvényhozamokkal szemben.
Ne várjunk túl sokat!
A gyorsjelentési szezon azonban valószínűleg nem újabb lökést ad majd az árfolyamoknak, hanem inkább a felfokozott várakozások visszafogására késztetheti a befektetőket. Erre legmegfelelőbb példa a Richter gyorsjelentése, amely önmagában hordozott pozitív és negatív jeleket is, de a növekedési kilátások nem kápráztatták el a befektetőket. Nem is véletlen, hogy a Richter árfolyama 10 százalékot esett a jelentés utáni napokban, méghozzá szokatlanul magas forgalom mellett. A Richter tavalyi hihetetlen teljesítménye mögött az állt, hogy az amerikai szteroideladások láttán az elemzők átértékelték a növekedési kilátásokat. A negyedik negyedévben a növekedés immár egy számjegyűvé vált és a társaság jelezte, hogy minimális növekedés várható az árbevételben Magyarországon és a tengerentúlon.
A hazai éltanuló, az OTP Bank, amelytől megszoktuk, hogy megbízhatóan teljesít, most mégis csalódást keltett azzal, hogy nem sikerült kiugró növekedéssel, vagy valami más csemegével meglepnie a részvényeseket. A negyedéves profit a felére esett, ami ugyan kizárólag olyan egyszeri, illetve nem fundamentális tényezőknek köszönhető, mint a magas hozamok miatti (számviteli) veszteség a kötvényportfólión és a bolgár Banka DSK megvásárlása miatt keletkező goodwill leírása.
Pozitív jelzések
Csányi Sándor, az OTP Bank első embere igyekezett most is megfelelő muníciót adni a további árfolyam-emelkedésnek azzal, hogy bejelentette: az idén 60 forintos, míg jövőre már több, mint 100 forintos osztalékot kívánnak fizetni. Újdonságként azt is bedobta, hogy megtalálták a régóta keresett román „alvóbankot”, amelynek akvirálására hamarosan sor is kerülhet, ha az átvilágítás során nem kerülnek elő csontvázak a szekrényből. A befektetőket mégsem fogta el a hurráoptimizmus, de legalább a kezdeti 2,5 százalékos esést sikerült korrigálni és pénteken az árfolyam már esés nélkül zárt.
Az egyetlen pozitív meglepetéssel a Mol szolgált, ugyanis egy jelentős egyszeri tétel mellett a fundamentális teljesítménnyel is elégedettek lehetnek a befektetők. A társaság 100 milliárd forint feletti eredménye szemet kápráztató és tovább hajthatja az árfolyamot felfelé, hogy a társaság értékesítheti a gázüzletág egy részét, ami a regionális terjeszkedés folytatásához is jelentős forrásokat biztosíthat.
Izgalom a kötvénypiacon
Amíg a részvénypiacon a gyorsjelentésekkel foglalkoztunk, addig a kötvényeseket a folyó fizetési mérleg adatai tartották lázban. A számok közzététele a szokásosnál is érdekesebben zajlott, ugyanis először az MNB beszámolt a vártnál enyhén kedvezőbb decemberi hiányról, majd két óra múlva az egész évit teljes egészében újrapublikálta.
A „javított” verzióra azért volt szükség, mert a statisztikusok egy hibára bukkantak a külkereskedelem számolásában és a szükséges módosítások után a hiány 10 százalékkal kisebbet mutatott. A folyó fizetési mérleget így 4,6 milliárd euróról 4,2 milliárdra csökkentették, ami jelentős tétel és nagyon kedvező, hiszen gyakorlatilag a folyó fizetési mérleg és a közvetlen külföldi tőkebefektetések különbségét kell a külföldieknek kötvényvásárlásokkal finanszírozni.
A forint ennek megfelelően erősödésbe kezdett és az euróval szembeni 267 forintos szintről 263-ra erősödött. A kötvényhozamok is estek, habár még az egyéves hozamok is 12,45 százalékon állnak, ami azt jelzi, hogy a piac jelenleg csekély lehetőségét látja egy esetleges kamatcsökkentésnek az idén. 
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
