Orbán beszédei
Orbán Viktor miniszterelnökként először 1999-ben tartott ország- vagy évértékelő beszédet, előtte egy alkalommal 1998-ban, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kérte fel arra, hogy – akkor még a Fidesz elnökeként – értékelje az évet. A mostani beszéd a harmadik, amelyet nem miniszterelnökként mond Orbán Viktor.
Már része az életünknek az Európai Unió, még ha módosítani is kell bizonyos dolgokon – tette hozzá a volt miniszterelnök. 2003 a magyar családoknak az összehúzódás, az összetöpörödés éve lett – állapította meg a Fidesz elnöke.
Világos, kemény bírálat
Az Info Rádióban nyilatkozó Bencze György filozófus szerint Orbán Viktor kemény, világos, de egyben visszafogott, mérsékelt bírálatot mondott a jelenlegi kormányzatról. Mindezt Orbán Viktor azonban Medgyessy Péter és a Magyar Szocialista Párt nevének megemlítés nélkül tette.
A politikus ezután arról beszélt, hogy a szocialisták ígéreteivel szemben a gazdaság nem indult növekedésnek, az infláció, a gazdasági mutatók nem úgy alakulnak, ahogy korábban tervezték. Mit is lehet tenni ekkor? – tette fel a kérdést Orbán. Ezután egy erdőben eltévedt öreg királyról mesélt tanmesét, ahol egy varázsló megtévesztette az idős embert, és aztán busás jutalomért cserébe vezette ki a királyt az erdőből.
Magyarországon semmi sem az, aminek látszik – mondta Orbán, összehasonlítva a korábbi időszakot a maival. Volt Széchenyi-terv, ma nincs. Nőtt a minimálbér értéke, de ma csökken. Csökkent az államadósság, ma nő. Az ország vezetői azt mondják, hogy megtesznek valamit, aztán nem teszik meg. Amire azt mondják hogy nem, azt viszont megteszik. “Az adjuk azt jelenti, hogy elvesszük.”
Bizalom a Kádár-korszak embere iránt
Fritz Tamás politológus a FigyelőNet érdeklődésére az Orbán-beszédről elmondta: három alapvonása volt a szónoklatnak, amely egyrészt bölcseleti, filozófiai alapokon nyugodott, s amely ennek megfelelően az értékekre – szeretet, biztonság, bizalom – koncentrált, és az összefogásra helyezte a hangsúlyt. A másik fő gondolat a bírálaté volt, vagyis erősödött a kormány kritikája az Orbán-beszédben, mindazonáltal ezt a volt miniszterelnök az aktuálpolitika hangsúlyozása nélkül tette meg. A harmadik és egyben a legújabb gondolat fordulatot jelent Fritz szerint a Fidesz politikájában. Ez arról szól, hogy a párt immár bizalommal fordul a Kádár-korszak emberéhez. Ez új vonásnak tekinthető az Orbán-beszédben, amely az összefogást ilyen értelemben is hangsúlyozta. A Fidesz esetében mindez paradigmaváltásnak is nevezhető – tette hozzá Fritz Tamás. A politológus ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott: szerinte az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében Orbán Viktor alternatív politikai programját is vázolhatta volna. Fritz szerint ezt sokan várták a Fidesz elnökétől – így ő maga is.
A volt miniszterelnök szerint ma nagy a bizonytalanság a társadalom szinte minden részében. Kitért a határon túli magyarokra is, akiknek a kettős állampolgárságáért szerinte semmit sem tesznek a magyar vezetők.
“Jobb félni, mint megijedni. De félni sem jó” – jegyezte meg Orbán. Szerinte éppen ezért biztonságra van szükség. A félelem elleni legjobb gyógymód pedig az, ha kimondják a nevét. “Legalább nekifognánk értelmesen megoldani a problémákat, ahelyett, hogy a félelem miatti indulatoktól vezérelve egymásnak rontanánk. Az emberek egy része a jövőtől, mások a múlttól, egy harmadik rész pedig mindkettőtől tart. A hozzánk hasonló fiatalok a múlttól félnek” – fogalmazott Orbán. De szerinte meg kell érteniük az idősebbeket, akik nem huszonévesek, és akik a jövőtől tartanak. Kevés figyelem jutott ugyanis szerinte a rendszerváltás által megijesztett emberekre.
“Már mi is beléptünk abba a korba, hogy tudjuk: bárki és bárhogyan gyakorolja a hatalmat az országban, a gyermekeket nevelni kell, élni kell” – mondta a volt miniszterelnök. Dolgozni is kell. Kijár tehát a tisztelet azoknak, akik korábban azért dolgoztak, hogy fenntartsák magukat és gyermekeiket.
Baj van – ezt mondják nekünk
A FigyelőNetnek nyilatkozó Török Gábor politológus szerint egyetlen hosszú és bővített mondatból állt az Orbán-beszéd. A szónok megpróbálta bebeszélni nekünk azt – mint egy pszichiáter -, hogy baj van, betegek vagyunk, és a gyógymódra csak finoman utalva jegyezte meg, hogy ő tudná orvosolni a bajokat. A politológus hangsúlyozta, hogy a beszéd mindenkihez szólt, és ezért mentes volt a direkt pártpolitikai utalásoktól. Ugyanakkor összefogásra is felszólított Orbán Viktor a beszédben, amelynek a a hangsúlya azonban Török szerint azon volt, hogy semmi sem az, aminek látszik. A politológus úgy vélte, hogy a szónoklat igen szuggesztív volt, ám a redundáns (ismétlődő, felesleges – A szerk.) kitételektől sem volt mentes.
Magyarország akkor lehet biztonságos ország, ha senkinek nem kell félnie azért, mert életének nagy részét az előző rendszerben élte le. Vannak azonban olyan valóságos bajok, amelyektől okkal tarthatunk – jegyezte meg a Fidesz elnöke.
Úgy veszítettük el az első világháború után a történelmi Magyarországot, hogy kísérletet sem tettünk arra, hogy visszaszerezzük a területeket. A második világháború előtt és alatt nem visszaszereztük a területeket, hanem visszakaptuk, majd megint külső erők állították vissza a trianoni határokat. Ez a külső erőkre hagyatkozó magatartás aztán könnyen átcsap az önsajnálatba. A franciákat, a németeket, a külső hatalmakat okolni – ez menekülés a gondok elől Orbán szerint. Most a világgazdaság a mumus. Ez nem jótékonysági egylet, senkinek sem segít jószívűségből. A világgazdaság sohasem teremt majd munkahelyeket, ezt a magyaroknak kell megtenniük.
Ha csak a szavakat nézzük…
Előrebocsátva, hogy az egyes szavak előfordulásának nem mindig van sok köze egy szöveg valódi tartalmához és hangulatához, mégis vettük a bátorságot, hogy a kontextusból kiragadva vizsgáljuk egy-egy szó előfordulásának gyakoriságát Orbáv Viktor keddi beszédében. Az esti évértékelőben több mint húsz alkalommal használta a „Kedves barátaim!” megszólítást a volt miniszterelnök – bizalmas légkört teremtve, és fenntartva a hallgatóság figyelmét; míg nemekre bontva a hölgyekhez és az urakhoz egyaránt 14-szer szólt Orbán Viktor. A bank szó csak olyan pejoratív szóösszetételekben szerepelt, mint bankárgondolkodás, bankárészjárás; egy esetben hangzott el a semleges bankfiók szóösszetétel. Annál többször fordult elő a vállalkozás valamely formája, összesen hétszer. Több mint húsz alkalommal hangzott el a biztonság szó valamely bővített változata, amellyel a legtöbb esetben annak hiányára igyekezett rámutatni a volt miniszterelnök. Tíz alkalommal szerepelt az Orbán-beszédben a család szó valamely szóösszetételben, hatszor a boldogság vagy a boldogulás egy-egy formája, és háromszor volt ok az „öröm”-re. Szomorkodásra utaló jel, legalábbis e szó gyakoriságát vizsgálva, nem akadt a beszédben. Annál többször volt szó az életről (24 alkalommal), hiányzott viszont a halál, vagy az elmúlás. Növekedésről és gyarapodásról több mint 10 alkalommal szólt a volt miniszterelnök (ehhez az igéhez általában az árak, az infláció, a számlák és az eladósodás kapcsolódott), csökkenésről és zsugorodásról is legalább ennyiszer szólt; ekkor általában a támogatásokról és a kormány be nem tartott ígéreteiről volt szó („Ami két éve még nőtt, az ma csökken.”) Ebből kifolyólag tíz alkalommal az összefogás fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor. Húsz alkalommal esett szó emberekről, viszont csak egy alkalommal polgárokról. Két alkalommal jöttek szóba a vidékiek és a falusiak, a városiak viszont kimaradtak szórásból. Hatszor említette Orbán a fiatalokat, tízszer a gyerekeket, míg szüleinket, nagyszüleinket, az öregeket és a nyugdíjasokat nyolcszor hozta szóba. Kilencszer jött szóba Európa vagy az európaiság, 12-szer az unió és – meglepetésre – hatszor (!) a világgazdaság.
Orbán szerint a propaganda manapság kifelé tereli a magyarokat hazájukból. Ezzel szemben egy ügyes állam nem a külföldön való munkavállalást segíti elő, hanem arra buzdítja polgárait, hogy tegyenek a haza fejlődéséért.
Másik önveszélyes hajlamunk, hogy sokan azt hiszik: hegyeket tudnának elhordani, ha valaki elvinné az előttük lévő dombokat – mondta Orbán, tettekre buzdítva a hallgatóságát, amely mindeddig viszonylag csendesen, nagyobb tapsok nélkül fogadta beszédét.
Orbán szerint rendezni kell közös dolgainkat. A jövő gyökerei a jelenben nyugszanak, de itt is vághatók el. Megemlítette, hogy ezermilliárd forinttal nőtt közös adósságunk. Minden család személyes adóssága több mint hatszázezer forinttal nőtt – ismételte meg kétszer is a politikus. És hol van ez a hatalmas összeg – ezt a kérdést még nem tettük fel – jegyezte meg.
Süllyedő hajóból bámulunk
“Süllyedő hajóból hiába bámulunk a láthatáron felködlő szárazföld felé.” Orbán szerint más irány, más gondolkodás kell. A jelenlegi bankár észjárást, bankár gondolkodást meg kell változtatni a gazdasági ügyek kezeléskor. “Csak egy hibbant orvos gondol a betegség nélküli betegre” – jegyezte meg. Ilyen a munka nélküli gazdaságról szóló álmodozás is szerinte. A megszorítások helyett az emberséges, munkára építő, értékteremtő gazdaságra kell építenünk – hangsúlyozta, hozzátéve: “Vissza kell adni a munka becsületét Magyarországon”. A magántulajdonra szerinte is szükség van. És ehhez a piac és a pénz is hozzátartozik. A gazdaság fellendítéséhez nem áll rendelkezésre gyarmatbirodalom, ezért dolgozni kell. Ezzel összefüggésben a munkaerőt és a munkáltatókat terhelő adók és járulékok túlzott mértékéről beszélt az ex-miniszterelnök.
Amikor mi a lakáshitelek visszaállítását, a privatizáció azonnali megállítását, a közüzemi díjak mérséklését kérjük, akkor azt kérjük, hogy rendezzük végre közös dolgainkat – fogalmazott Orbán Viktor. A biztonságos élet megteremtésének egyetlen esélye, hogy szövetséget kössünk egymással. “Vigyük magunkkal Bethlen miniszterelnök szavait: ne engedjétek, hogy megszűnjön a bizalom magyar és magyar között” – mondta a Fidesz elnöke. A szövetségkötéshez bíznunk kell egymásban. Nagyobb az összekötő, mint az elválasztó erő közöttünk – magyarázta.
Orbán Viktor végül a “Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!” – immár szokásosnak minősíthető felkiáltással fejezte be beszédét.
Miről szóltak az eddigi beszédek?
• Öt éve tartott első országértékelő beszédében Orbán Viktor a közeli NATO-csatlakozás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva: Magyarország mindig arra törekedett, hogy egyenrangú félként legyen részese a nyugati védelmi rendszernek. Ostorozta a korábbi kormány gazdaságpolitikáját, a Bokros-csomagot és hangsúlyozta: kormánya 1998-ban gyökeresen új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés áll.
• 2000 februárjában már arról beszélt a Vigadóban, hogy korszakhatár volt az 1999-es év, “a rendszerváltás utolsó éve”, amikor az átmenet véget ért. A kormányfő ekkor hirdette meg “három gyerek, három szoba, négy kerék” szlogennel a gazdasági növekedés mellett a családok támogatását középpontba állító gazdaságpolitikát.
• 2001 februárjában tartott értékelő beszédében a gazdaság előző évi teljesítményét 1990 óta a legsikeresebbnek nevezte. “Magyarország ma egy olyan hajóhoz hasonlít, amelynek alkatrészeit sikeresen kicseréltük, ahová nem szivárog a víz, ahol az eresztékek biztosan tartanak, a fedélzeten lévők újra látják az értelmét a munkájuknak, s mintha a kapitányi hídon is állnának emberek” – mondta.
• 2002-ben aztán, a választás évében a következő négy évre határozta meg céljait Orbán Viktor. Közölte: az erőteljes gazdasági növekedés eredményeképpen 2006-ra elérhető lesz, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön; 2006-ig célként tűzte ki a teljes foglalkoztatottság elérését, a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését, valamint a szociális bérlakások számának emelését.
• 2003-ban, immár ellenzéki politikusként, Orbán Viktor letette voksát az EU-csatlakozás mellett és visszautasította, hogy “euroszkepticizmussal vádolják a józan felvetéseket megfogalmazókat”. Orbán a uniós csatlakozásról szóló népszavazás előestéjén azt mondta: „az érvek valamivel az igen felé billentik a mérleget”.
