Belföld

Oroszország harcolni fog az új EU-tagok energiapiacáért

Oroszország harcolni fog azért, hogy az Európai Unió május elsejei bővítése után is megőrizhesse a kelet-közép-európai belépőkkel fennálló, hosszú távú nukleáris üzemanyag-szállítási szerződéseit.

Az Európai Bizottság már megkapta a tagállamoktól a felhatalmazást arra, hogy az európai atomerőműveknek szánt urán és dúsított urán szállításáról tárgyalhasson Oroszországgal – idézte a Kommerszant szerdai számában Viktor Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettest, aki reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások május elsejéig befejeződhetnek. A belépés időpontjától ugyanis az új tagoknak alkalmazniuk kell az EU-belpiac szigorúbb rendtartásait, s Oroszországgal kötött, nem EU-konform kétoldalú szerződéseik érvényüket vesztik.


Ezért Moszkva attól tette függővé az EU-val 1997-ben kötött partnerségi és együttműködési megállapodásának az új tagokra való kiterjesztését, hogy Brüsszel orvosolja a bővítésnek az orosz vállalatokat hátrányosan érintő kihatásait. Az egyik orosz igény éppen az, hogy a bővítés ne korlátozza a kelet-közép-európai atomerőművek orosz cégeknek adott fűtőelem-megrendeléseit. Oroszország el akarja kerülni a térségbe irányuló olaj- és gázexportjának korlátozását is. A térség országai energiaszükségletük 60-90 százalékát importálják Oroszországtól, de ez a monopolhányad az EU-nak a beszerzési források diverzifikálására való törekvése miatt szűkülhet.


Hrisztyenko közölte, hogy Moszkva és Brüsszel ez év végéig megvizsgálja együttműködésük egységes jogi hátterének megteremtését az energiaszektorban, beleértve az olaj- és a gázipart, valamint a villamos (nukleáris) energiát – adta hírül az orosz üzleti lap. Hrisztyenko szerint az Európai Bizottság kész 3 millió euróval hozzájárulni a tervezett észak-európai gázvezeték műszaki-gazdasági megalapozásához. Ezen 2007-től áramlana az orosz gáz a Balti-tengeren át a német, majd a brit partokig.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik