Ágazati szakértők egy ideje már számítottak arra, hogy az Airbus lekörözi a Boeinget, de ezt nem a tavalyi, hanem az idei évre várták. A Boeing cégtől, amely továbbra is az amerikai hadsereg második fő beszállítója, nemrégiben távozott két vezető tisztségviselője.
Az Airbus már a nyáron bizakodott
A Boeing lekörözése persze nem teljesen előzmény nélküli. A versenytárs nyugat-európai repülőgépgyártó konzorcium, az Airbus vezérigazgatója már a nyáron közölte: bízik abban, hogy a polgári repülés legrosszabb évei véget érnek és a társaság a fellendülés időszakában jobban szerepel vetélytársánál.
A vezérigazgató akkor azt mondta, decemberig 300 repülőgépük leszállítására lát esélyt. Ez ugyan kevesebb volt, mint az eredeti tervben szerepelő 315, de még a módosított számok alapján is úgy kalkuláltak, hogy megelőzik az amerikai Boeing vállalatot. Annál is inkább, mert ezzel egy időben a Boeing azt közölte: decemberig legfeljebb 280 repülőgép leszállítására lát lehetőséget.
A tényszámok szerint végül is a tavalyi évben a Boeing összesen 281 repülőgépet adott át megrendelőinek. Az EADS európai repülési, védelmi és űripari konzorcium 80 százalékos tulajdonában lévő Airbus hivatalos adatait ugyan csak január 15-én teszi közzé, de annyit már most tudni lehet, hogy
a múlt esztendő 300. gépét még karácsony előtt leszállították Szingapúrnak. A Boeing visszaesésére jellemző, hogy 1999-ben, amikor a légitársaságok még világszerte nyereségesek voltak, a Boeing évi 620 gépet szállított ki a megrendelőknek.
Nyerő pozícióban az Airbus
A Boeing számára az idei kilátások sem rózsásak. Bár a cég a katonai részlegével együtt változatlanul a világ legnagyobb repülőipari vállalata, nem valószínű, hogy ebben az évben visszavenné az elsőséget az Airbustól. A Boeing egyelőre nem közölt hivatalos adatokat az idei kilátásokról, ám a cég honlapján karácsony előtt azt közölték, hogy 236 megrendelése van 2004-re a vállalatnak. Ezzel szemben az Airbus vezetői a tavalyihoz hasonló nagyságrendű rendelésállományról nyilatkoztak.
A Boeing társaság belső problémáira utalt, hogy tavaly novemberben egy hét alatt két vezető menedzserétől is azonnali hatállyal megvált a cég. Előbb Michael Sears pénzügyi vezetőt, valamint egyik munkatársát, Darleen Druyunt távolították el etikai vétség miatt, majd Phil Condit elnök-vezérigazgató mondott le, hogy lezárja az óriáscég hírnevét csorbító botrányok sorozatát.
A Boeing, amely évtizedeken át a világ első számú repülőgépgyártója volt, pozíciói megtartása érdekében a katonai megrendelések területén próbálta befolyását erősíteni. Ennek eszközeként az ipari kémkedéstől sem riadtak vissza. Ennek során, a cégtől utóbb eltávolított Darleen Druyun bizalmas értesüléseket szerzett a Boeingnek a konkurencia ajánlatairól, miközben a Pentagon tárgyalásokat folytatott 100 repülőgép bérléséről katonai gépek légi utántöltéséhez. Ebben az ügyben a szenátus felszólítása nyomán vizsgálatot folytat a Pentagon.
A Boeing időközben annak beismerésére is kényszerült, hogy ipari kémkedést folytatott a rivális Lockheed Martin cégnél. Így akarta elhalászni előle a katonai műholdakat pályára állító hordozórakétákkal kapcsolatos Pentagon-megrendelést. A védelmi tárca büntetésből kizárta a versenyből a céget, s így a Boeing egymilliárd dolláros bevételtől esett el.
