Belföld

Uniós alapoktól, koncessziós bevételből remél pénzt az IHM

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2004-ben átfogó fejlesztési programokra fordítja forrásainak nagy részét - mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője az MTI-nek. A miniszter hozzátette: az idén folytatják a tavaly megkezdett programokat is.

A miniszter kifejtette: bár a kormány 2004. évi takarékossági intézkedési érvényesülnek a tárcánál is, a magasabb koncessziós bevételek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (NFT GVOP) keretében az Európai Unió Strukturális Alapjából származó források lehetővé teszik a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) alapján kimunkált tervek megvalósítását.

Az IHM 2004. évi költségvetése 43 milliárd forint: ez a forrás tartalmazza az intézményi működési költségeket és lehetővé teszi a MITS-en alapuló célok megvalósítását.

Kovács Kálmán közölte: az idén folytatják a tavaly megkezdett programokat. Hozzátette: a 2003-ban indult közháló program célja az, hogy Magyarország valamennyi közintézményét szélessávú kapcsolattal lássa el. A tervek szerint a 2005 harmadik negyedévéig tartó első fázis során összesen 7300 végpont valósul meg, amelynek több mint felét már 2004-ben átadják. Erre a célra a minisztérium az idén csaknem 4 milliárd forintot fordít. Ugyancsak a MITS-hez illeszkedve hirdette meg a minisztérium az eMagyarország programot, amelynek idei költsége megközelíti a 2 milliárd forintot. A tárca az eMagyarország program büdzséjének közel háromnegyedét fordítja az eMagyarország pontok kiépítésére.

Az IHM tervei szerint 2004. május 1-ig 2004 eMagyarország pont nyílik az ország 2004 településén. Az eMagyarország pontok olyan nyilvános internet-hozzáférési helyek, amelyek révén azok is hozzáférhetnek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincs otthoni vagy munkahelyi, iskolai hozzáférésük. A miniszter elmondta, hogy az eMagyarország pontokon elérhetővé válnak az Európai Unióval és pályázataival kapcsolatos olyan információk is, amelyek köre bővebb az interneten általában elérhető EU-s információk körénél.

Az eMagyarország program további fontos részét képezik az eMagyarország táborok és rendezvények, valamint a felsőoktatási intézményekben létrehozandó eMagyarország klubok, amelyek lehetővé teszik az informatikával, az információs társadalommal való mélyebb megismerkedést, és biztosítják, hogy a résztvevők elmondhassák véleményüket a témával kapcsolatban.

Kovács Kálmán aláhúzta: 2004-ben folytatódnak az elektronikus közigazgatás megvalósítását célzó programok, illetve pályázatok, ám újak is indulnak. Az idén a minisztérium kiemelt szerepet szán az eÖnkormányzat programnak, amelynek révén az önkormányzati szolgáltatások fokozatosan igénybe vehetők lesznek a világhálón keresztül is.

Az elektronikus közigazgatás igénybevételének fontos feltétele az elektronikus aláírás széleskörű elterjedése. Az elektronikus aláírások elterjesztésére az IHM az idén 2,5 milliárd forintot költ.

A minisztérium továbbra is jelentős szerepet szán a tartalomfejlesztési programoknak – folytatta Kovács Kálmán. Az IHM 2004-ben 700 millió forintot fordít az audiovizuális kulturkincs digitális kópiáinak elérését lehetővé tevő Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) felállítására.

A tárca az idén több mint 1,5 milliárd forintot költ a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programra, amelynek célja, hogy a magyar kulturális és más, közérdeklődésre számot tartó digitális tartalmak egységes, decentralizált infrastruktúrán keresztül váljanak elérhetővé a lehető legszélesebb kör számára.

A miniszter elmondta, hogy az idén a MITS alapján hirdetik meg a minisztérium pályázatait is: 2004-ben a költségvetés alapján több mint 4 milliárd forintot fordít az IHM pályázatokra.

Kovács Kálmán úgy vélte, hogy az informatikai és hírközlési ágazat az idei évtől jelentős forrásokhoz jut a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (NFT GVOP) révén az Európai Unió Strukturális Alapjaiból. Az NFT GVOP négy fontos területhez, az E-gazdaság fejlesztéshez, a tartalomfejlesztéshez, az E-közigazgatás fejlesztéshez és a szélessávú infrastruktúra bővítéshez nyújt forrásokat.

A miniszter szerint mind a MITS, mind az Európai Unió operatív programjainak közös jellemzője, hogy az azok keretében megvalósuló projektek feltételezik a társfinanszírozást. Ezért az ezek révén megvalósuló fejlesztések értéke az IHM, illetve az EU által adott támogatás értékét is jelentősen meghaladja.

Kovács Kálmán kifejtette: a 2004. év egyik meghatározó tényezője lesz, hogy életbe lép a Hírközlési Törvényt felváltó két új szabályozás, az Elektronikus Hírközlési Törvény (EHT) és a Posta Törvény. Hozzátette: az EHT a fogyasztókat helyezi a középpontba, s a jogszabály gyűjtemény révén valódi verseny indulhat a távközlésben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.