Stanfordban érte a halál a már régóta betegeskedő Teller Edét, aki a magfizikában és a termonukleáris folyamatok területén elért kutatási eredményei miatt több tudományos társaság is tagjai közé választott, de világhírre a hidrogénbomba kifejlesztésében játszott szerepe miatt tett szert.
A magyar származású fizikus az 1930-as években a náci üldözés elől először Angliába majd az Egyesült Államokba menekült, ahol 1975 óta a tanítástól visszavonulva a Hoover Intézet főmunkatársa volt.
Hatvan év után újra itthon
A fizikus csaknem hatvan év után, 1990-ben látogatott először haza, azóta viszont gyakran volt vendég nálunk. Előadásokat, egyetemi órákat tartott, ő úgy fogalmazott: “újraszülettem Magyarországon.” A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta, 1994-ben Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki, két éve pedig elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.
Teller Ede az utolsó élő tagja volt az atombombát kidolgozó tudósgenerációnak. Szilárd Leó, Neumann János, Wigner Jenő, Kármán Tódor mellett a huszadik század egyik legkiválóbb fizikusa volt. Többek között megkapta a fizikusoknak járó legrangosabb Albert Einstein- és Enrico Fermi-díjakat is.
A világhírű tudós Magyarországon született, középiskolába a Trefort utcai Mintagimnáziumba járt. Később a budapesti Műegyetemen, valamint Németországban folytatta tanulmányait, 22 évesen doktorált.
Hitler hatalomra jutásakor Angliába költözött, ahonnan két év múlva a George Washington Egyetem hívására az Egyesült Államokba települt. 1938-ban Gamowval kidolgozta a termonukleáris magfúzió elméletét, és az elsők között vizsgálta a termonukleáris folyamatokat, 1943 februárjától pedig a Los Alamos-i kutatóközpontban dolgozott az amerikai atombombán.
Teller Ede az amerikai védelmi politikában is óriási szerepet kapott, 1947-ben ő lett az Amerikai Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke. Jelen volt az első termonukleáris bomba felrobbantásánál 1951-ben, és még ugyanabban az évben kidolgozta a hordozható hidrogénbomba tervét. Az első kísérleti robbantást 1952. október 31-én hajtották végre, egy évvel megelőzve a szovjeteket.
Több egyetem professzoraként a fizika oktatásában is szerepet vállalat, de 1975 óta a tanításól visszavonultan a Hoover Intézet főmunkatársaként már csak a kutatásnak szentelte magát.
A legmagasabb amerikai kitüntetés
A magyar fizikus idén megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az elnöki Szabadság-érdemrendet, melyet George W. Bush adott át a tudós lányának. „Amerika tartozik Teller Edének egy hosszú életért, amelyre mindvégig briliáns eredmények és a hazafias szolgálat nyomta rá bélyegét” – mondta az USA elnöke azon a Fehér Ház-beli ünnepségen, amelyen a magyar fizikuson kívül még tíz kiválóságot is kitüntetett.
Teller Ede egyébként ezzel már a harmadik magyar származású neves személyiség, aki az érdemrend tulajdonosa lehetett. Előtte 1956-ban Neumann János mérnök-matematikus, a tárolt programvezérlésű számítógép megalkotója, 1970-ben pedig Ormándy Jenő karmester részesült elnöki kitüntetésben.
