Belföld

Tőzsdehét – Járai és László lemondására spekulálva

A befektetők egy része érezhetően elindult nyaralni és így könnyen lemaradhatnak a forintpiacon megindult harmadik gyengülési hullám izgalmairól. A magyar gazdaságpolitika irányítóira a légkondicionált irodákban is meleg nyár vár.

A pénzügyminisztérium és a jegybank szakemberei lemondhatnak jól megérdemelt nyaralásukról, mert a forint piaca nem akar megnyugodni és újra gyengülésbe kezdett. Tekintve, hogy ennek előidézője részben a két rivalizáló gazdaságpolitikai csúcsszerv, a PM és az MNB prominensei voltak, nem is biztos, hogy az a nyaralás annyira jól megérdemelt volna. A hét elején még nyugodtan dőlhettek hátra az említett intézményekben, hiszen kismértékben beesett az euró árfolyama a 260-as szint alá, de először Oblath Gábor, a Monetáris Tanács régi-új tagja, majd később maga Járai Zsigmond mondta ki nyíltan azt, amire eddig már minden elemző felhívta a figyelmet: a sáveltolás baki volt…

Mérsékeltebb elemzők „csak” az időzítésben és a kommunikációban, míg mások az elképzelésben is komoly kivetnivalót találtak. Utóbbiak szerint nem fenyegetett az a veszély, hogy a forint visszaerősödik a sávszél közelébe, hiszen csak a jegybank intervenciói tartották 250 forintnál erősebb szinten. Arról nem is beszélve, hogy a forint gyengítésén keresztül javítani a versenyképességet nem más, mint állami szubvenció az exportőröknek, amit a lakosság magasabb infláción keresztül fizet meg!

Ízléstelenség és civakodás

Járai Zsigmond nyilatkozata ettől függetlenül nem volt szerencsés, és nem a tartalom miatt. Ha a jegybank nem tartja jó ötletnek a sáveltolást egy hónapja és nem bólint rá, akkor most nem született volna ez a nyilatkozat, ami nem más, mint a jegybanki hitelesség további aláásása. Sajnos a pénzügyminiszter is kommentálta az eseményeket, pedig ezúttal bölcsebb lett volna hallgatni, ehelyett ízléstelennek minősítette Járai nyilatkozatát. A devizapiac pedig látva a két vezető civakodását, gyengülésbe kezdett. Most már számos elemzés született, amely a megoldás kulcsát a vezetők lemondásában látja. Pénteken már a 268-as euró-árfolyamot közelítette a forint, amikor elterjedt a pletyka, hogy ülés van az MNB-ben és a kamatemeléstől a forint visszaerősödött. Tekintve, hogy a hír kacsának bizonyult, az erősödés is átmenetinek bizonyulhat.

Ez pedig ismét cselekvésre késztetheti a jegybankot, amelynek a kezéből szépen lassan elfogynak az eszközök. A szóbeli intervenció nem ér semmit, mert oda a hitelesség. Valódi intervenció pedig csak az oroszlán bajszának cirógatása lenne, hiszen a jegybank felhasználható tartaléka a nemzetközi forrótőkéhez képest csak egy rövid életű erősödéshez lenne elegendő. Az intervenciót követelő piaci elemzők azt várják az MNB-től, hogy – mint a cirkuszban – tegye a fejét az oroszlán szájába, csakhogy ez a nagymacska harapós, hiszen egy spekuláció megindítására a tartalékok csökkentése adna igazán jó alkalmat.

Marad a kamatemelés?

Marad tehát a kamatemelés, ami ez idáig nem hozta meg gyümölcsét a már sokszor emlegetett önbeteljesítő spirál miatt. Jól értesültek szerint a jegybank ismét valami, a januárihoz hasonló turpisságon töri a fejét, kíváncsian várjuk, hogy ezúttal van-e valami hasonlóan szellemes megoldás a nagy kalapban.

Pedig Alan Greenspan, a már-már istenségként tisztelt Fed-elnök is igyekezett hozzájárulni a forint erősítéséhez az újabb negyedszázalékos amerikai kamatvágással, ami tovább szélesítette a magyar és az amerikai kamatok között már így is tátongó szakadékot. A Fednek természetesen nem kell hazánkig tekintenie, ha problémákat akar találni, elég körbenézni az Államokban. Ugyanis Bush elnök adócsökkentései és a kamatcsökkentések hatalmas mennyiségű pénzt pumpálnak a gazdaságba, de annak növekedése csalódást kelt mindenki számára.

Taktikát váltott a Fed

Ráadásul a héten a már talonban tudott 1,9 százalékos előzetes első negyedéves GDP növekedési adatot is fél százalékkal kellett lefelé korrigálni. A Fed ennek megfelelően taktikát váltott. Nem az alacsony hitelkamatok révén akarja pénzfelvételre kényszeríteni a gazdálkodókat, hanem a nemzet matracának tartott pénzpiaci alapokból akarja kiszorítani a dollármilliárdokat, méghozzá azáltal, hogy tartósan alacsony kamatokat ígér. És valljuk be őszintén, 1 százalékos kamatból a költségek levonása után nem sok marad, ami valóban arra késztetheti a tőkét, hogy a parkolópályát elhagyva valamilyen magasabb megtérülést keresve visszatérjen a gazdaság vérkeringésébe. Ez történhet akár kötvény, akár részvényvásárlások formájában, de közvetlen beruházásokkal is.
Szegény Európa talán még egy hasonló épkézláb elképzeléssel sem rendelkezik a nemzetgazdaságok fellendítésére. Az Európai Központi Banknál már Duisenberg elnök utódlásáról folyik a beszélgetés, míg az országokat sztrájkok rázzák meg, mert az emberek nem hajlandóak lemondani szociális kiváltságaikról. A jóléti társadalmak egyre kevésbé finanszírozhatóak és ez fájdalmas felismerés lesz sokak számára. Mindeközben a gazdaságpolitikusok egy amerikai fellendüléstől várnak gazdasági élénkülést, de ezek pusztán remények maradtak.

Figyelmeztetés a magyaroknak

Ez pedig figyelmeztetés lehet a magyar kormány gazdaságpolitikusainak is, ugyanis hazánkban is megfigyelhető egy hasonló csodavárás a német fellendülés reményében. Csakhogy éppen a német gazdaság az egyik nagybeteg és nem látszik a javulás sem. Persze a magyar tőzsde nem tekinthető a gazdaság barométerének, mivel a GDP relatív alacsony hányadát fedik le a jelenlevő cégek. A héten sikerül megállítani az index esését, de a forint piacán tapasztalható nyugtalanság nem biztat sok jóval.

A magyar piacot ugyanis érezhetően rosszul érintette a forint gyengülése és ugyan elsősorban a kötvénypiacról vonulnak ki a külföldi befektetők, de a részvényeket is számos befektető adta el. A helyüket a hazai befektetők vehetnék át, de a magas kötvényhozamokat tekintve nem biztos, hogy a részvények a legvonzóbbak. A másik – szintén negatív hatás – ami a börzét érheti, a nemzetközi piacok mozgása, ahol megindult az esedékes korrekció. Ennek a vártnál jobb negyedéves tengerentúli gyorsjelentések szabhatnak gátat. A hazai befektetők számára tehát az tűnhet nyerő stratégiának, ha bevásárolunk háromhónapos diszkontkincstárjegyből 9 százalékhoz közeli hozamon és ezzel átvészelve a nyarat elmegyünk pihenni Debrecenbe vagy mondjuk a Balatonra.


Tőzsdehét – Járai és László lemondására spekulálva 1

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik