Colin Powell a BBC vasárnapi politikai magazinműsorának adott interjúban kijelentette: “nagyon nem lenne bölcs dolog”, ha Damaszkusz menedéket nyújtana olyan, Irakból menekülő tisztviselőknek, akiket törvény elé kell állítani.
Powell szerint Szíria “jó ideje aggodalmak forrása” Washingtonban; az amerikai kormány tudja, hogy Szírián keresztül “bizonyos anyagok évek óta áramlanak Irakba”. Az amerikai miniszter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok a terrorizmust támogató országok között tartja számon Szíriát.
Szíria washingtoni nagykövetségének helyettes vezetője, a BBC rádiónak reagálva a tévéműsorban elhangzottakra, úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok “más ügyekről” próbálja elterelni a figyelmet a Szíria elleni vádak megfogalmazásával.
A The Observer című baloldali brit hetilap értesülése szerint azonban az Egyesült Államok akár fegyveres akcióra is kész Szíria ellen. A lapnak egy név nélkül idézett amerikai kormánytisztviselő azt mondta: Washington megígérte Izraelnek, hogy “bármilyen hatásos módon” – szükség esetén katonai csapással is – el fogja érni az Észak-Izraelt veszélyeztető Hezbollah síita iszlám terrorcsoport szíriai támogatásának felszámolását. A kötelezettségvállalással Amerika Izraelt akarja megnyerni az új közel-keleti békekezdeményezések ügyének – írta a The Observer.
Arra a kérdésre, hogy – amint a sajtóhírekben szerepel – Ahmed Csalabi, a legnagyobb iraki ellenzéki csoport, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője-e az Egyesült Államok jelöltje az új iraki adminisztráció élére, Powell a BBC-interjúban azt mondta: az amerikai kormány senkit nem jelöl az átmeneti adminisztráció, sem a későbbi iraki kormány vezetőjének. Még az is egyeztetés alatt áll, hogy Tommy Franks tábornok, a szövetséges hadművelet főparancsnoka kiket hívjon meg az e kérdésről rendezendő első, keddi megbeszélésre – mondta az amerikai külügyminiszter.
Ugyanennek a BBC-műsornak maga Csalabi az iraki Nászirijából azt mondta: semmilyen kormánypozícióra nem törekszik az új iraki adminisztrációban.
Powell “nagyon súlyosnak” nevezte az iraki katonai beavatkozás ügyében Franciaországgal kialakult nézeteltérést, ám hozzátette: az Egyesült Államok “meg fogja találni a módját” e viszály elsimításának.
A külügyminiszter szerint ugyanakkor “nem érdemes tagadni”, hogy az ENSZ meggyengülve került ki az Irak ügyében folytatott vitákból, és ami történt, “az a Biztonsági Tanács kudarca volt”. Hozzátette, hogy a szövetségeseknek a tavaly ősszel meghozott 1441-es BT-határozat “több, mint elégséges” felhatalmazást adott a katonai akciókra.
Powell szerint gyakorlatilag mindegy, hogy mi lett a sorsa Szaddám Huszein volt iraki elnöknek. – Ha életben van, nem fog mutatkozni többet, ha meghalt, azt esetleg soha nem fogjuk megtudni – fogalmazott. Az amerikai külügyminiszter szerint a lényeg az, hogy Huszeinnek már nincs ellenőrzése Irak felett.
Powell a fosztogatásokat a hadjárat “szerencsétlen melléktermékének” nevezte, de azt mondta, hogy amint végleg lezárul közvetlen katonai szakasz, a szövetségeseknek lesz erejük rendezni ezt a problémát is.