Egymással egyeztetve kormányrendelet- és törvénymódosításra készül a Pénzügyminisztérium és a belügyi tárca. A cél a kedvezményes hitelfeltételek szigorítása, az állami támogatás befektetés célú felhasználásának visszaszorítása. Ehhez a megfelelő adminisztratív és jogi eszközök kialakítása folyamatban van, bár szakértők nehezményezik a kormányzat szándékát és időzítését is.
Számok, százalékok
A legfrissebb felmérések szerint a hitelkérelmek húsz százaléka új lakások építtetésére, 40-40 százaléka pedig használt lakás vásárlására és felújításra vonatkozik. A konstrukciónak köszönhetően jelenleg 750 milliárd forintra tehető a lakosság hitelállománya. A lakáshitelezés fellendülése mellett az önrész kapcsán még komoly lemaradás tapasztalható hazánk és a nyugat-európai országok között. Míg nálunk a hitel nagysága általában 30 százaléka a vételárnak, addig tőlünk nyugatra az önrész az, amely átlagosan nem haladja meg a 15 százalékot.
A pénzügyi tárca elképzelése szerint felére csökkenne a használt lakásra felvehető hitel maximális összege, mely jelenleg 30 millió forint, és ellenőriznék azt is, hogy a hitelfelvevő valóban beköltözik-e a lakásba – írja a Magyar Hírlap. Lapunk kérdésére Máté Dániel, a tárca szóvivője a pontos számokat és eszközöket nem erősítette meg, ám kifejtette, hogy egy 60 millió forintnál drágább használt lakás megvásárlása már nem tartozik a támogatandó célok közé. Márpedig 30 millió forintos kedvezményes hitelből legalább ekkora lakás vásárlása adódik, hiszen a bankok jellemzően csak a vételár felére, vagy annál kisebb hányadára adnak kedvezményes hitelt.
Az állam célja, fűzte tovább a szóvivő, a lakásépítések támogatása és az, hogy a családok legalább egyszer állami segítséggel elfogadható méretű lakáshoz jussanak. A Pénzügyminisztérium ezért tervezi az úgynevezett szocpol, vagyis a rászorultsági alapon nyújtott lakástámogatás emelését. Ennek mértéke még nincs eldöntve.
Köztisztviselők – vége a jó világnak
Ezzel párhuzamosan – folyamatosan konzultálva a Pénzügyminisztériummal – a belügy is szorosabbra fogná a gyeplőt a köztisztviselői hitelkedvezmények ügyében. Jócskán megszaporodott ugyanis az olyan hivatalnokok száma, akik sokadik lakásukat veszik állami támogatással, tisztán befektetési céllal. A készfizető kezességen alapuló állami támogatás szigorítását a tervek szerint még az adótörvények változtatása előtt megvalósítanák.
Máté Dániel szerint a köztisztviselők az általuk vásárolt lakás árának 100 százalékáig vehetnek fel továbbra is kedvezményes hitelt, de a tervezet kizárná, hogy egy köztisztviselő több lakást is megvásárolhasson ilyen hitelből. Erre pillanatnyilag lehetőséget ad a törvény.
Hány költözés egy élet?
Egy nemrég készült felmérés szerint Nyugat-Európában az emberek átlagosan 6-8-szor költöznek új lakásba életük során – tehát életkörülményeik jelentős javítására is jóval több lehetőségük van (persze lehet „lefelé” is költözni, ám ez arányait tekintve ritkább). Ezzel szemben hazánkban az emberek átlagosan kétszer szánják rá magukat életükben a költözésre, és a tervezett módosítások bevezetése inkább hátráltatja, mint segíti Magyarország felzárkózását a lakásmobilitás terén.
Vizsgálatok szerint olyan szűk csoportról van szó, hogy joggal vethető fel a kérdés: megéri-e komoly energiákat szánni a befektetők és a saját célra vásárló hitelfelvevők szétválasztására – fogalmazott a FigyelőNet kérdésére Pichovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa. Újabb adminisztratív feltételek bevezetése akár blokkolhatja is rendszert – fejtegette -, miközben az ügyeskedők úgyis megtalálják a kiutat.
A szakértő idő előttinek tartja, hogy a kabinet olyan elképzelés megvalósításán dolgozik, mely részét képezi a nemzeti lakásprogramnak. A program még igencsak képlékeny, nemrég bocsátotta társadalmi vitára a kormány.
Bár a befektetési céllal vásárolt, többségében kiadásra szánt lakások számának csökkenése az albérletpiac fellendülésével és a bérleti díjak emelkedésével jár, hosszú távon komoly hátrányokat okozhat azzal, hogy az amúgy is pangó fővárosi lakáspiac gyengécske lendületét tovább csökkenteni. A megfelelő lakásstruktúra kialakításához is óriási szükség lenne a lakásmobilizáció növelésére.
