Belföld

Rombarát

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) az idén augusztus 10-én Szigetvárra invitálja a ROMBARÁT-okat.

Augusztus második hétvégéjén múltidéző török – magyar vigasságot tart a KVI a várat üzemeltető Király & Partners Kft., és a Szigetvári Várbaráti Kör. A szervezők munkáját segítők között elsőként kell megemlíteni a Szigetváron akkreditált török tiszteletbeli konzult és a város számos vállalkozóját. Összefogásuk nélkül nem jöhetne létre a program.

A nap folyamán keleti és magyar ínyencségek utcáját rendezik be, janicsárzenekar érkezik a testvérváros Trabzonból, hastácosnők igazi szeráj hangulatot varázsolnak az öreg várfalak között, a gyereksereget történelmi játékok szórakoztatják. Opera Gála, a vár hős napjait bemutató fény- és hangjáték, zenés tűzijáték zárja a nap programját.

Szigetvár és Zrínyi Miklós neve elválaszthatatlanok. A szigetvári vár alapjait a XIV. század végén rakták le, ez az apró erőd volt a később, a Zrínyi Miklós kapitánysága alatt oly híressé vált végvár magja. Történelmünk egybeolvasztotta, a helytállás és az áldozatos hazaszeretet jelképévé tette a végvárt és hős vezérét. A ‘Szigetvári vértanúk’ címmel zenés történelmi eseményjáték készül erre az alkalomra, mely emléket állít az 1566 szigeti daliáinak.

Ezelőtt 436 évvel

‘Augusztus 10-én, szombaton a törökök a nagyobb városrészt az óvárost három oldalról lőni kezdték nagyobb lövegekkel. A janicsárok, hogy átkelhessenek a vár körüli mocsáron, sáncot építettek és az ágyukat bevontatták a porrá égett újvárosba. Az óvárost fedezékeikből folyamatos ágyútűz alatt tartották. A Zrínyi vezette maroknyi sereg heteken át tartotta a várat. Szeptember első hetére azonban már világossá vált reménytelen helyzetük. A külső várat elborította a hömpölygő török sereg és tűz emésztette mindenütt a falakat. Az alig pár száz
főre csökkent védősereg Zrínyi vezetésével kitört a várból, és az ostromlókra vetette magát. Szinte valamennyien halálukat lelték a kézitusában’

‘Mi pedig elhatároztuk, hogy mindenképpen bezárkózunk Szigetbe, és ha a sors úgy kívánja, vérünk hullásával, fejünk vesztésével, de derült arccal fogunk szolgálni ennek a sokat szenvedett hazának.'(Részlet: Zrínyi Miklós 1566. április 19.-én kelt, Nádasdy Tamás özvegyéhez írt leveléből.)

‘Csodára volt szükség, hogy a Habsburg birodalom megmeneküljön és ez a csoda Szigetváron
történt meg. Itt dőlt el az a kérdés, hogy a kereszt vagy a félhold nyomja-e rá Európa nagy részére
évszázadokra a bélyegét.'(Részlet: XIII. Lajos francia király első minisztere, Richelieu herceg
leveléből.)’

A csodához, mely itt történt meg, lényegesen több érzelem is kötődik. Költők és írók sorát ihlette meg a szigetvári védők és Zrínyi hősi halála és elszántsága.

A vár bejáratánál Garay Mihály sorai emlékeztetnek Vörösmarty Mihály látogatására: ‘A lelkes eljár ősei sírjához, s a régi fényénél gyújt új szövétneket.’ E gondolatok jegyében kérte fel az alkotókat a KVI a történelmi játék megírására és bemutatásával újabb feledhetetlen emléket állítva a hősöknek. Az adott műemlékhez kapcsolódó hagyomány őrzés is a Rombarát program egyik alap célkitűzése, természetes volt tehát, hogy a Zrínyi történet kapjon központi szerepet a végvári programban
1566 – 2002

A zenés játékot követi a ‘Hűség kulcsa’ emlékhely alapítása. A Rombarát program – amint a nevében is megfogalmaztuk – ápolni, védeni hivatott műemlékeinket. Ezen a napon Szigetvárott a Zrínyi legenda nem csak az eseményjátékban kel életre, hanem az emlékhely létrehozásával is.
Amikor a kitöréshez készülődtek, Zrínyi felöltötte ünnepi ruháját, a zubbony bélését telerakta arany dukátokkal és magához vette a vár kulcsait

‘ Menjünk ki a külső várba és mint derék vitézek, mérkőzzünk meg az ellenséggel, verekedjünk meg velük, hogy halálunk és elesetünk után közülünk mindenki megszerezze magának az örök dicsőséget Mindannyiunk közül én akarok első lenni, elsőként megyek előttetek. Amit én fogok tenni, ti is azt cselekedjétek. Bízvást higgyétek el nekem szeretett Testvéreim, hogy nem foglak elhagyni benneteket mindhalálig’

A játék szereplői helyezik el az első kulcsokat az új emlékhelyen, remélve, hogy példájukat követi a közönség és a vár későbbi látogatói, azonosulva Zrínyi cselekedetével, a hazafiságával, hűségével.

Rövid vártörténet

Az Almás patak egyik kis szigetén a XIV században kezdtek építeni egy négyzetes alapú váracskát, melyhez egy torony csatalakozott. Ez a kis erőd a későbbi végvár magja. A várat építtető földesúr szigetinek nevezte magát.

A vár nagyszabású átépítése a mohácsi csata utánra tehető, akkori tulajdonosa Török Bálint nevéhez fűződik. Az ezerötszázas évek végére Szigetvár az ország legfontosabb és legerősebb vára volt. Általános volt abban az időben a vélemény: ha elesik Szigetvár, elesik az ország is.
Ez a vár 1556-ban kiállta már a budai Ali pasa negyvenkét napos ostromát és 1566-ben egy teljes hónapra megállította Szulejmán szultán legyőzhetetlennek tartott seregét. Az emlékezetes 1566 -os csata után a vár szinte porrá égett. A 123 évig tartó török uralom alatt újjáépült a vár nagy része a falakkal együtt és a ma is látható dzsámi is dísze lett. A sok pusztulás és átalakítás ellenére is a mai napig megőrizte a XVI. századi magyar-török végvér jellegét.

Janicsár zenekar – Hastánc bemutató – Opera Gála – Fény- és hangjáték
(tallózás a programokból)

– Janicsár zenekar: Trabzon – Szigetvár török testvérvárosa. Színes hangulatos felvonulásukkal invitálják a város lakóit és vendégeit a várbéli eseményekre.
– Hastáncosnők: egy tucatnál több táncosnő mutatja be egzotikus tudományát, invitálva a nézőket egy kis tanulásra.
– Kézművesek sátraikban kínálják portékájukat
– Arasinda együttes: török népi zenét játszanak
– Kommadós bemutató: a VPOP különleges desszantosai napjaink legképzettebb harcosai. A vár melletti réten mutatják be a korszerű küzdő technika módszereit
– Musica Historica: korabeli magyar és török zenét játszó együttes
– Történelmi gyermekjátékok: tánctanulás, gyöngyfűzés, harci játékok
– Musica Antiqua: európai hírű együttes, a repertoárjukon reneszánsz és barokk zene
– Tárogatózene – a népi hagyományok őrzője szólaltatja meg hangszerét
– Török – magyar – horvát ínyencségek
– Opera Gála – a Rombarát napok hagyományos kulturális programja.
Fellépő művészek:
– Berkes János;Kertesi Ingrid
– Anatolij Fokanov;Misura Zsuzsa
– Gerdesits Ferenc;Pánczél Éva

Az est műsorán az opera irodalom klasszikus darabjai szerepelnek.

– Fény- és hangjáték bemutató: a vár történek legfontosabb mozzanatainak sajátos hangvételű adaptációja. Később önálló produkcióként, egyedülálló turisztikai látványosságot jelent a várban a játék.

Belépő ára: felnőtteknek – 400,- Ft
gyermekeknek és nyugdíjasoknak 200,-Ft
katonák számára ingyenes
A belépőjegy megváltásával a nap minden programja ingyen látogatható.

A nap teljes bevételét és az adományokat a vár renoválására fordítjuk.

További információ:
Hill & Knowlton Hungary
Madách tér 3.,H-1075 Budapest
tel: 36-1-351-9101,fax: 36-1-351-9104
mail to: hazi@hillandknowlton.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik