Tőzsdehét: elnök nélkül nem megy

A BUX több mint ötszázalékos csúszását nem sok tőzsdeindexnek sikerült túlszárnyalnia a múlt héten. A világpiac pesszimizmusa ezúttal több tőről fakadt, egyrészt továbbra is jövendő elnök nélkül áll az Egyesült Államok (bár akár borítékolni is lehetne Bush győzelmét), másrészt kellemetlen makrogazdasági adatok is napvilágot láttak. A rekordszintűre ugró amerikai kereskedelmi mérleghiány, illetve a berlini szemmel nézve egekben maradó német importárak hatottak negatívan a tőkepiacokra. A német adótörvény pénzügyi szolgáltatókat érintő módosításának elhalasztása, illetve a szokásos profit-warningok szintén lefelé nyomták az árakat.

Itthon a forgalom nélküli napok falán néhány strigula behúzásával folytatódott a “kereskedés”, és mivel a vevők teljes hiánya miatt néha már egymásra licitáltak az eladók, az index is rég nem látott mélységekbe bukott. Elég egy pillantást vetni a BUX egy éves teljesítményére, az egy évvel ezelőtti, összesen tíz ponttal magasabb értéket most könnyes szemmel, nosztalgiázva szemlélhetjük. A részvényárak négy napon át zuhantak, csak pénteken volt képes a piac százpontos pozitív korrekcióra.

Indexesés nincs bluechip-halál nélkül, most a Matáv és a Mol (a kisrészvényesek kedvencei) vesztette el értékének tizedét öt nap alatt. Az olajcég ára egyértelműen a hétfői pervesztés és a pusztaszőlősi gázkitörés erőteljes költségei miatt esett, a kiszállókat az sem zavarta, hogy a részvényt valakinek meg is kell vennie, addig nyomták az árat, amíg négyezer forint körül meg nem találták a vevőket, hangsúlyozottan gyenge forgalom mellett.

A Matáv története kicsit másként alakult, a hátteret két sikertelennek mondható európai telekomrészvény-kibocsátás, illetve a társaság 2001-es lefelé módosított eredményterveiről szállongó fülesek szolgáltatták. Az csak ráadásnak számított, hogy az utóbbi időben a távközlési papír jelenti az egyetlen biztos pontot likviditás szempontjából a BÉT-en, ráadásul New Yorkban rég nem látott mélyponton zárt a részvény.

Csatára ugyan számítottunk, arra viszont nem, hogy ilyen heves harc fog kibontakozni a Borsodchem közgyűlésén, bár a pénzpiaci felügyelet hétközi bejelentése már adott némi okot a fokozott figyelemre. A gyűlés végül leginkább egy erőteljesebb parlamenti megfigyelési bizottsági nap eseményeire hasonlított, a regisztrációból és a szavazásból kizárt tagok (Gazprom) és a részvényesi találkozó újbóli kiírásáig két hónapos haladékot kapó menedzsment között ezután elég nehéz elképzelni normális együttműködést.

Ma indul, és csütörtökig tart az Antenna jegyzése. Elmúltak már a hálózsákkal sorállós részvénykibocsátások, a felkínált mennyiségre kisbefektetői részről 6200 forintos maximumár mellett nem kell túljegyzésre számítani.

Mentőövet dobtak a Synergonnak, így a részvény nem várt módon a hét nyertese lett, 35 százalékkal feljebb zárva, mint pár nappal előtte. A Vivendi tízéves szerződésének híre csütörtök délután jelent meg, bár aki a hivatalos forrásokat leste, az már csak a napi felső limiten szálhatott be a rohanásba, viszont ha megtette, másnap újabb tizenöt százalékkal lett vastagabb a pénztárcája. Persze egy szerződésre nem szokás ilyen arányú rohanással válaszolni, ezért kézenfekvőnek látszik a Cisco részeseedésszerzésének elég erős pletykáját is beépíteni a láncba. Bejelentésével az OTP hivatalossá tette, hogy visszavásárolja elsőbbségi részvényeit, az elsőbbségi árfolyama már kedden beállt a tízezer forintos nyilvános ajánlati szintre.

A most kezdődő héten korrekcióban lehet bízni. Elsősorban a külpiacok megnyugtató emelkedése segíthetne a magyar részvényárakon, bár technikailag akár egy hétezres BUX szint sem lenne irreális.