A kontinens lakosságának csaknem felét kiirtó pestisjárvány végigsöpört a XIV. századi Európán, szétzilálta Anglia kereskedelmi kapcsolatait is. Voltak azonban, akik így is nagyot szakítottak.
IV. Károly fegyverrel akarta átvenni a hatalmat Magyarországon, de a budaörsi csatában alulmaradt, majd a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.
Talán nem túlzás, hogy a XX. század elején a híres budapesti gimnáziumokból a világba kirajzó, „marslakóknak” is nevezett magyar tudósgeneráció közvetve Bárczy István polgármester programjának is köszönhette az eredményeit.
Mire tanítják a katasztrófák az emberiséget a Vezúv i.sz. 79-es kitörésétől a koronavírus-világjárványig? Niall Ferguson, a világ egyik legismertebb történésze keresi a választ.
A Magyar Tudományos Akadémiának négy évtizedig nem volt állandó épülete, felmerült például, hogy a Nemzeti Múzeumba költözzön. A méltatlan helyzet országos gyűjtéssel és széleskörű összefogással változott meg.
Az ókori görögök úgy vélték, a férfiasság igazi fokmérője az, ha valaki mindig képes uralkodni az ösztönein és az érzelmein, miközben logikusan gondolkodik.
A 21 évig vívott háború után a Baltikum orosz fennhatóság alá került, Péter cár megkapta a „Nagy”, a „Haza Atyja” és az „Imperátor” titulusokat, országa neve pedig hivatalosan Orosz Birodalomra változott.
Sorra bilincsben, vezetőszáron, kamerák kereszttüzében viszik a politikusokat a bíróságra. Szakértőket kérdeztünk arról, indokoltnak látják-e ezt szigort.