John Leech (1817-1864) / Wikipedia
Tudomány bbc history

Tömeges halált okozott a mérgező humbug

Az arzént tartalmazó cukorkákból egyetlen nap alatt ezer darabot adott el a mit sem sejtő bradfordi árus a XIX. század közepén.

William Hardaker, másnéven „Humbug Billy” 1858. október 30-án Észak-Angliában, a bradfordi szombati piacon árult borsmentás keménycukorkákat (azaz humbugokat). Ahogy mindig, ezúttal is James Appletontól szerezte be, aki pedig Joseph Neal alkalmazottja volt. Amikor Hardaker rosszul lett, miután egyet bekapott a cukorkák közül, nem gondolta, hogy a két dolog összefügg, és a standja egész nap nyitva volt – több mint ezer darabot el is adott az édességből.

Vasárnap reggelre két helyi fiú minden előzmény nélkül meghalt, több tucatnyian pedig súlyosan megbetegedtek. A rendőrök gyorsan megtalálták az összefüggést az áldozatok és a humbugok között, és sietve igyekeztek figyelmeztetni a város lakóit, hogy aki vett belőlük, ne egye meg azokat. Mint később kiderült, minden egyes darab cukorka a halálos adaghoz közeli mennyiségű arzént tartalmazott.

A cukorkák végül összesen 20 vagy 21 ember halálát okozták, és nagyjából tízszer ennyien tapasztaltak magukon súlyosabb tüneteket.

A nyomozás során megállapították, hogy Neal rendszeresen olcsó gipszporral helyettesítette a cukor egy részét. A gipszet egy shipley-i gyógyszerésztől, Charles Hodgsontól vásárolta, ez alkalommal azonban Hodgson segédje, William Goddard egy másik, ugyanolyan fehér port tartalmazó ládából szolgálta ki, és a borsmentás cukorkák hatalmas adag arzén-trioxiddal készültek el.

Hodgsont, Goddardot és Nealt emberöléssel vádolták meg, azonban Hodgsont felmentették, a másik két férfi elleni vádakat pedig elejtették. A tragédia országos hír lett. „A halál kis cukros pirulái” – szólt a The Times cikkének címe, ezzel is csak tovább hergelve az embereket, akiket már korábban is bosszantott, hogy tudták, rengeteg pancsolt, hamisított élelmiszert fogyasztanak. A bradfordi eset lett az egyik közvetlen előzménye az 1868-as gyógyszerészeti törvénynek, amely szabályozta a mérgező anyagok tárolását és árusítását Nagy-Britanniában, és a későbbi, élelmiszerbiztonsági törvények előkészítése során is sokszor hivatkoztak erre a borzalmas történetre.

Eugene Byrne, író, újságíró

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.