Az 1970-es évek elején Észak-Korea úgy számolt, lesz elég pénze a kapitalista államokkal üzletelni.

A magyar történelem egyetlen eseményéhez sem tapadt annyira szorosan hozzá a „judeobolsevik összeesküvés” képzete, mint a magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásához.

Elfogytak a helyek a New York-i zeneakadémián, ami nagyon zavarta a Rockefellerékhez hasonló családok tagjait.

1923-ban hatalmas földrengés rázta meg Japán nyüzsgő birodalmi fővárosát, több mint 100 ezer ember életet követelve.

A milliárdos elég homályos terminus, az e jelzővel illetett személyeket rablóbáróknak is nevezték.

A szélhámosok eszén is túljárt az elhagyott gyerekek védőszentje.

Két vezénylő tábornok, három törzstiszt, ötven tiszt és 7500 katona – valamint 12 ágyú és 5 zászló volt a „zsákmány” 1848. október 7-én.

Irányítása alatt végleg szétesett a szovjet szuperhatalom.

London a XVI. században megnyitotta kapuit a jövevények előtt – a marokkói követektől kezdve az indián törzsfőnökökig. És mi történt azokkal az idegenekkel, akik bajba kerültek?

A sötétbe öltözött jelenkori gótok I. Alarik vizigót királytól kölcsönzik a klasszikussal való szembenállást.

Az ókori Egyiptom csillogó homlokzata mögött egy brutalitásra, egyenlőtlenségre és döbbenetes mértékű korrupcióra épülő társadalom rejtőzött.

Azért nem ment egyik napról a másikra, nagyjából két évtizednyi küzdelem hozta meg az áttörést.

„Ha létezik egyetlen találmány, amely nemcsak az iparágunkat, hanem az egész világot megváltoztatta, az az integrált áramkör volt.”

A CIA támogatta jobboldali vezérkari főnök megbuktatta és – a hivatalos verzió szerint – öngyilkosságba kergette a demokratikusan megválasztott szocialista kormányfőt, Salvador Allendét 1973-ban.

Arra kezdték keresni a választ, hogy a XVIII. századi felvilágosodás után miképp következhetett el Európa XX. századi elsötétülése.

Legalábbis ezt írja a BBC History magazin legújabb, szeptemberi számának vitára serkentő cikkében egy fiatal német történész.

Horvátországot lefejezte a korbávmezei vereség.

„Óvakodj március idusától!”, ám Julius Caesart cseppet sem hatotta meg a jós szava. De pontosan milyen naptól is kellett volna óvakodnia?

Egy szíriai barnamedvét közlegényként soroztak be a második világháborús lengyel hadseregbe.

A legújabb elmélet szerint az inspirációhoz nem kell nagyon messzire mennünk.

A rosette-i kő 1799-es felfedezése életet lehelt egy régóta lehetetlennek tartott kutatásba: az egyiptomi hieroglifák megfejtésébe.

A Boeing 747-es megsértette a szovjet légteret 1983. szeptember 1-jén, a fedélzetén utazó mind a 269 ember meghalt.

Már kapható a magyar nyelvű BBC History történelmi magazin legfrissebb, szeptemberi száma. A legnagyobb összeállítás ezúttal az egyiptomi fáraók ellentmondásos történetét és káprázatos örökségét járja körül, és több izgalmas rejtélyt is megold.