Évtizedeket veszíthetünk, ha csak gazdasági szempontok alapján szervezzük újjá az oktatási rendszert.
A pedagógusok egy része nem mer tiltakozni a köznevelési törvény ellen, mert félti az egzisztenciáját.
73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.
Aláírásgyűjtés, Facebookos csoportok alakulása, szakmai anyagok küldése az illetékeseknek – a legkülönbözőbb formában próbálnak tiltakozni a köznevelési törvény ellen civilek, szülők és pedagógusok. A törvény ugyanakkor már holnap a kormány elé kerülhet.
Interjú a köznevelési tanács elnökével, aki lemondott az új köznevelési törvény miatt.
A kulturális tárcát is érintő zárolás miatt nem érkezett meg a Nemzet Színészeinek a díjjal járó juttatás októberben. A tárca végül kedden átutalta a Nemzeti Színháznak az összeget, így a színészek számláján is a napokon belül ott lesz a félmillió forint.
2011. 10. 19. 12:00
Minden reggel nyolckor „becsöngetnek” Orbán Viktornak, Hoffmann Rózsának és a közoktatási törvényre hatással bíró politikusoknak. Egy szakmai szervezet így próbálja meg felhívni a figyelmet a készülő törvény súlyos hibáira.
Dübörög a nemzeti egyeztetés oktatásügyben. Hoffmann Rózsa és csapatai harcban állnak. Egyeztetnek, aztán nem történik semmi.
2011. 10. 18. 08:56
Nemcsak az elhibázott felsőoktatási tervek, hanem az Orbán-kormány arrogáns hatalomgyakorlata ellen is fellép a Hallgatói Hálózat. Interjú Polgár Dórával.
Olyan gyorsan akarják átverni a parlamenten a közoktatási törvényt, hogy már szinte csak a sztrájkkal tudjuk kifejezni a tiltakozásunkat – mondja a PDSZ elnöke. Villáminterjú.
Az osztrák fővárosban Cseh Tamásra emlékeznek. Az est különlegessége, hogy a technika segítségével a barát-dalszerzőtárs újra „beszélgethet” a 2009-ben elhunyt énekessel.
A Preambulum inkább a mítoszépítésről szól, semmint a jogról és a történelemről.
A HÖOK úgy véli, a felsőoktatási koncepció teljes mértékben elhibázott, a Hallgató Hálózat szerint első betűjétől az utolsóig ostobaság.
A társadalom nagy része elkülönítené a mélyszegénységben élõket a többségtõl – mondja Erõs Ferenc, aki szerint erre a közérzületre a politika rá is játszik. A szociálpszichológus úgy véli, a szimbolikus politika már elérte, hogy úgy érezzük magunkat országunkban, mint egy elmegyógyintézetben. Pedig a preambulum kevésbé érdekli az embereket, mint a svájci frank. Interjú.
Bár a közoktatási törvény már jövõ szeptembertõl életbe lép, annak egyes intézkedései átcsúszhatnak az azt követõ évekre. A pedagógusok óraszáma csak az életpályamodell bevezetésével nõhet. Megnyugodhatnak az alapítványi iskolák, lesz pénz januártól is a mûködésükre. Interjú Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkárral.
Mit keres egy fősodorbeli, nem a garázsrock vonalon befutott sztár a Sziget mínusz első napján? Mi a kapcsolat az együtt nem működés rendszere, a tehetségtelen politikusok, a rosszkedvű árnyékország, és Geszti Péter új formációjának pálinkakoktélről szóló száma között? A rappert néhány nappal a Gesztivál előtt kérdeztük.
Félő, hogy lassan az iskola egyetlen feladatává a gyerekek „tárolása” válik – véli Klein Sándor, aki szerint tévút az oktatás központosítása. Az iskola nem cirkusz, de a gyereknek jól kellene ott éreznie magát. A pszichológus elárulja azt is, hogy lett az általa kitalált Túró Rudi névből hatalmas botrány. Interjú.
A többség által képviselt kultúra, nyelv, viselkedési szokások birtoklása nagyobb esélyt kínál a sikerességre, mint a kisebbségé. Van, aki ezt „otthonról hozza”, de a mélyszegénységben élőknek ezt külön meg kell tanulnia az óvodában, iskolában – állítja Lisa Delpit nemzetközi hírű pedagógus, író, kisebbségkutató.
Bizonyos Orbán Viktor körüli érdekcsoportok a tudásalapú gazdaság helyett a betanított munkára épülő gazdaság kiépítését szorgalmazzák, s ezzel az Európán belüli perifériára szorult országok közé kerülhetünk. A szakmunkások hiánya és a diplomás túlképzés csak mítosz. A diktatúrák iránti vonzalom a nyugati értelmiség visszatérő pánikrohama. Interjú Setényi Jánossal.
1989-ben már felmerült, hogy ki kell alakítani egy kvázi cigány autonóm területet a Cserehátban. A rendszerváltás elsöpörte a tervet, mára azonban spontán kialakult ez a gettórégió, csakúgy, mint az Ormánságban. Ha a most felvázolt rendpárti irányra épül a közeljövő oktatás- és a szociálpolitikája, akkor kétségbeejtő helyzetbe jut a kettészakadt magyar társadalom. Interjú Havas Gábor szociológussal.
A kormánypárton belül is komoly viták voltak a Széll Kálmán Tervről, semmiképp sem szerencsés, ha a nemzetgazdasági miniszter dönt például a közoktatásról és a felsőoktatásról – véli Pokorni Zoltán. A volt miniszter nem híve a közoktatás teljes államosításának, és szerinte tévedés volna bezárni a fizetős egyetemi szakokat. Új, tisztességes megállapodást kötne a tanárokkal.
Az Orbán-kormány az oktatáspolitikai kérdések egy részét büntetőjogi problémává alakítja, s ez nemcsak kevéssé humánus, hanem drága megoldás is, aminek ráadásul beláthatatlan következményei lehetnek. Egyre inkább kettéválik a társadalom, egy-két évtized alatt reménytelen csatatérré válhat az ország. Interjú Magyar Bálint volt oktatási miniszterrel.
Az iskolába lépő elsősök között akár ötévnyi mentális különbség is van, és ezt a mai iskola nem tudja kezelni – állítja Nagy József oktatáskutató. Pedig van már olyan kipróbált rendszer, amivel ez a probléma orvosolható lenne. A különbség az iskolai évek alatt ráadásul tovább nő, a közoktatásból kilépő gyerekek harmadának esélye sincs arra, hogy megállja helyét a munkaerőpiacon. A buktatásnak semmi értelme. Interjú.
Vannak kérdések az oktatás és az egészségügy területén, amelyekben Orbán Viktor dönt – ismerte el Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrásért felelős miniszter az fn.hu-nak adott interjújában beszélt Hoffmann Rózsáról, Alföldi Róbertről és arról, támogatja-e még a miniszterelnök.
