Huszti Horváth Ferdinánd nélkül ma Miki egér és Hófehérke hét törpéje is máshogy nézne ki, a csúcson a világ első egész estés animációs filmjén dolgozott, de a karrierje nem egy Disney-történet: elismerés híján küzdelmes évek után otthagyta a filmipart.
Jövőre indul a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteménynek otthont adó ipari műemlék megmentése.
Amiket természetesen nem ők fognak használni.
A minőségi anyagokból született kötet az oldal 333 legjobb fotóját mutatja be.
A kétezres évek végén még lakásokat álmodtak a Dohány utcát a Síp utcával összekötő íves telekre, a projektet azonban megállította a világválság. Most luxushotelt terveznek ugyanide.
Az ismeretlen elkövetők előbb virágszirmok, majd levelek segítségével írták ki a magvas gondolatot.
A Bulinegyeddé vált Zsidónegyed egyik legismertebb helye tizenegy év után szűnik meg.
Ehhez az állatkert gorillájának is volt néhány szava.
A harmincas évektől egészen a rendszerváltásig létező lébényi csuhéipar többször is világhírt hozott a nemrég várossá vált településnek. A gyártás elindítójával azonban mostohán bánt az utókor.
A közel kilencven jelölt közt nem csak csúnya, de kimondottan érdekes óriások is szerepelnek.
A sarokházat a kétezres évek végén a szomszédaival együtt le akarták bontani, hogy a helyén a Zeppelinként emlegetett óriást építsék fel. A munkák sosem kezdődtek meg, az épület állapota pedig gyorsan romlik.
Ausztráliában tényleg nincs lehetetetlen.
Furcsa robotok, festői tájak, meglepő űrlények – és egy elektromos autó.
Egy új rendeletnek köszönhetően erős fegyver került a Fővárosi Önkormányzat kezébe.
A főváros egyik legszebb szecessziós villájának kertjében egy minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagyó melléképület épül.
A legendás rendezőben és a zenészben első látásra nincs semmi közös. Ezek szerint mégis van.
Az A pénz az egyetlen igazi Isten című alkotás hét percben mutatja be a bankók lenyűgöző világát.
A XI. kerületi Önkormányzat honlapján feltűnt pályázat szerint eladnák az ingatlant, aminek összes épülete bontható.
Az egy hétvégi árverésen feltűnt tételnél bizarrabbat ritkán lehet látni.
A négyperces dalban Pogány Judit, Mérő László, és Péterfy Bori is feltűnik.
A modern magyar költészet bohémja, Berda József, 1945-ben több lapban is megjelentette a kétségbeesett, s szürreális sorokat.
A főként stencillel falra került, néhány soros orosz feliratokat a Vörös Hadsereg katonái hagyták a városban.
A Cenzorka egy odesszai női börtön fogvatartottjait, illetve azok őreit mutatja be.
A zenésznek nem ez az első, az utóbbi hónapokban tett furcsa lépése.
