Szegő Iván Miklós

Bár a hírek többsége a bevándorlóellenes, nacionalista és szélsőséges pártokkal foglalkozik, Nyugat-Európa több pontján a baloldali erők kúsznak előre a népszerűségi listákon.

Jan Böhmermann egy díjátadóra küldött üzenetében azt mondta, nem tud személyesen jelen lenni, mert „éppen aránylag be van kokszolva, és Red Bull-lal feltankolva, és néhány FPÖ-haverrel lébecol egy orosz oligarcha-villában Ibizán”.

Brexit, amerikai és kínai védővámok, Kína piaci előretörése, elektromos és önvezető járművek, közösségi autózás, kartellbírság, városi terek megóvása – e tényezők befolyásolják a német autógyárak döntéseit, amelyek Magyarországot is érinthetik. Valószínűleg hátrányosan.

Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellári posztról és a pártelnökségről is, miután kiderült: Orbánéhoz hasonló médiakörnyezetet kért állítólagos orosz befektetőktől, és erről videó készült.

Saját politikai családja alázta meg a Román Szociáldemokrata Pártot, sem a pártvezérrel, sem a párt kormányfőjével nem akartak találkozni az európai szocialista vezetők.

Az Orbán Viktorhoz vezető szálakat akarhatják elvarrni az átalakítással.

Ezért lehet, hogy gyorsan megegyeznek a brexitről, mielőtt tovább zuhan a támogatottságuk.

Drágul az olaj az év elejétől, ám mostanra megfordultak a korábbi erőviszonyok: az olyan kitermelőállamok, mint például Irán, eshetnek áldozatul a „visszafelé elsülő” fegyvernek.

A szomszédos ország szerint a sajtószabadság elleni beavatkozás volt a magyar diplomácia akciója.

Óriási a probléma Kelet-Európában: Bulgária, Magyarország és Románia is nagy orvosexportőr. De még Németországban is gond otthon tartani a szakembereket.

A választási eredmények és a pártok sem teljesen azok, aminek messziről látszanak, a finn politikai kultúra pedig nem is említhető egy lapon a magyarral.

Míg Európában még mindig a brit kilépésről vitáznak, a helyi sajtó befejezett ténynek tekinti a brexit bukását, és inkább már a hosszú kimúlási folyamat veszélyeit elemzi.

Mihail Hodorkovszkij londoni fellépésén elemezte az orosz elnök rendszerét. Beszélt a büntetőtáborokról és a bírósági rendszer működéséről egyaránt.

Tovább tart a botrány a magyar miniszterelnököt náci karlendítéssel ábrázoló címlap miatt.

A megegyezés nélküli kilépést elkerülni akaró honatyák megint épp a no dealhez sodorták közelebb hazájukat, a lemondását bejelentő miniszterelnök pedig a maradását próbálja bebetonozni a távozását lebegtetve. Egy átlagos nap az Egyesült Királyságban.

Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is gyengülőben vannak a Fideszt idéző bal- és jobboldali populista pártok. Csehországban és Lengyelországban viszont továbbra is erősek.

A brit politikai elit képtelen megoldást találni az Európai Unió elhagyására.

A londoni parlament csütörtök este előbb elutasította a második brexit-referendumot, ezután majdnem lerombolta a hatalommegosztáson alapuló brit demokráciát, és végül kezdeményezte, hogy halasszák el a brexit, azaz az EU-ból való kilépés határidejét.

Újabb csúfos bukás Theresa Maynek.

Továbbra is bizonytalan a brexit sorsa. Szerdán a megállapodás nélküli kilépésről szavaznak, majd a kilépés elhalasztásáról szavaznak Londonban.

Bár az olasz és a spanyol jobboldal valóban erősödik, Európa másik három meghatározó államában a szélsőséges vagy idegenellenes pártok nem veszélyeztetik a politikai egyensúlyt. Sőt a németeknél a Zöldek inkább kerülhetnek hatalomra, mint az idegenellenes AfD.

Theresa May bejelentette, hogy akár a kilépés elhalasztásáról is szavazhat a brit parlament, bár ő ezzel nem ért egyet. Változtatott álláspontján a Munkáspárt vezetője is, miközben új politikai erő jelent meg Londonban.

Nem hozta meg a várt eredményeket az a kétéves finn kísérlet, amellyel az alapjövedelem bevezetését tesztelték. Sokan azonban vitatják, egyáltalán az alapjövedelemről szólt-e ez a projekt.

Olaszországot recesszióba vitte a populista kormány, recseg-ropog a koalíció, közben a két miniszterelnök-helyettes egymással verseng az uniós tagállamok provokálásában.