Szerbia megpróbálja nemzetközivé szélesíteni azt a konfliktust, ami Koszovóban kezd egyre véresebbé válni. Közben kiderült, hogy kik hajtották végre a hétvégi gyilkos támadást, és az is sejthető, hogy ki állhatott az akció hátterében.
Az egyik felmérés szerint egy liberális-kereszténydemokrata-szocdem koalíció alakulhat Szlovákiában, egy másik szerint a szélsőjobboldal és Robert Fico volt miniszterelnök balos populistái foghatnak össze, de az is lehet, hogy képtelenek lesznek kormányt alakítani a szombati választás után a törvényhozásba bekerülő pártok.
Karin Kneissl pónijait orosz állami géppel szállították Szentpétervárra.
Hiba volt tankokat küldeni Magyarországra és Csehszlovákiába – mondta Vlagyimir Putyin, de az 1956-os és az 1968-as tévedésekből nem azt a következtetést vonta le, hogy Ukrajna esetében rosszul döntött volna tavaly. Megnéztük, mi köti össze a három eseménysort.
Oroszország ezúttal is a maga érdekében használja a történelmet. A magyar kormány tűri.
Bár Oroszországot a rend és fegyelem országaként tartják számon Vlagyimir Putyin elnök hívei, Jevgenyij Prigozsin repülőgépének szerdai szerencsétlensége sok mindent bizonyít, csak azt nem, hogy az orosz elnök uralma stabil lenne az országban.
Nagy kihívás elé néz Orbán Viktor, ha a 2024-es magyar EU-elnökség programjának tényleg „kiemelt célja elérni Románia schengeni tagságát”.
A Finnek Pártja most – a Jobbikhoz hasonlóan – kénytelen szembesülni a múltjával.
Pedro Sanchez szocialista kormányfő jól taktikázott: előrehozta a parlamenti választást, és pártja nem is kapott ki annyira, mint amennyire a közvélemény-kutatók számítottak rá. Így a konzervatív Néppárt nem tud kormányt alakítani, potenciális szövetségese, a szélsőjobbos VOX ugyanis óriásit bukott – hiába küldött nekik Orbán Viktor lelkesítő üzenetet.
Megszólaltattuk a katonákat támogató hazai szervezetet, illetve azokat, akik a fronton, illetve az ukrán határőrségnél teljesítenek szolgálatot. Nyilatkozott lapunknak a budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa, a szintén a fronton szolgáló Fegyir Sándor is.
Mark Rutte távozásával az EU egyik legrutinosabb politikusa lép le a színről, hiszen – akárcsak Orbán Viktor – 2010 óta állt országa élén. Sőt távozásával a magyar kormányfő egyik fő riválisa hagyja el az európai közéletet.
A konzervatívok is megszavazták azt a határozatot, amely elítéli Boris Johnson volt kormányfőt, amiért korábban félrevezette a parlamentet. Ám Johnson szintén tory kormányfőutódja is sok bírálatot kapott, mivel Rishi Sunak el sem ment a voksolásra – ezért gyengének és gyávának nevezte őt az ellenzék.
Az Északi Áramlat gázvezetékeinek tavaly szeptemberi felrobbantása szinte havonta kerül más-más megvilágításba – attól függően, hogy éppen melyik ország politikusa, titkosszolgálata vagy újságírói derítették ki az aktuálisnak tűnő „igazságot” az ügyben.
Az orosz történelemben a hatalmi központokra támadó seregek ritkán értek el sikert, vezetőik pedig még ritkábban élték túl a főváros elleni akcióikat. A leckét megtanulta a Moszkva ellen lázadó Prigozsin és a kipróbált KGB-s Putyin is: mindenkit meglepve gyorsan kompromisszumot kötöttek.
Az egykori börtöntöltelék és bolhapiaci hotdog-árus világpolitikai tényezővé nőtte ki magát internetes trollhadseregével és a Wagner Csoport zsoldosaival. Jevgenyij Prigozsin „Putyin szakácsából” vált Putyin végrehajtójává, profi zsoldosok és börtönből szabadult gyilkosok főnökévé.
Politikai öröksége igencsak kétes, elsősorban a botrányairól vált hírhedtté, ugyanakkor sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie olyanokat, akik ezt ma már nem tennék meg.
Kezdődik a nagykoalíció tizennyolc hónapos kormányzása, az első felében egy nemzetközileg elismert fizikokémikus vezetésével.
Botrányos választás után Andreas Babler lett az SPÖ elnöke. Eredetileg az osztrák szociáldemokraták a bevándorlásellenes Hans Peter Doskozilt hozták ki győztesnek, de három nap alatt kiderült, felcserélték az eredményeket.
Csehország éppen leválik a Barátság kőolajvezetékről, Magyarország pedig éppen új európai piacot teremt az orosz olajnak.
Az USA büntetni kezdte az eddig általa támogatott koszovói albánokat.
Magyar katonák sérültek meg súlyosan Zvecanban, ahol NATO-parancsnokság alatt álló koszovói békefenntartó erők (KFOR) helyi szerb tüntetőkkel csaptak össze. A magyar diplomácia vezetője azért került nehéz helyzetbe, mert pár napja még Belgrádban azt az Aleksandar Vucicot dicsérte és biztosította a támogatásáról, aki az elmúlt időben sikeresen buzdította ellenállásra az észak-koszovói szerbeket.
Felháborodott Ausztria, hogy a magyar kormány embercsempészeket engedett szabadon.
Egymás ellen fordult a Bulgáriát korábban kézben tartó két kulcsfigura, Bojko Boriszov háromszoros exkormányfő és a legfőbb ügyész, Ivan Gesev.
Putyin sem tudná egy nap alatt leállítani ezt a háborút.
