Hogyan hozza létre a politikus hatalmat? Mit jelent a hatalom kreativitása? Miért jelentenek túlélést a barátok? Miként jöhet létre autokrácia egy demokráciában? És mindennek mi köze a tranzakciós illetékhez és a cukor hatósági árához? Tilo Schabert könyve alapján kérdezünk és felelünk.
A Fidesz (meg az ország) következő köztársasági elnökének politikai karrierjét alapjaiban határozza meg, hogy jövő tavasszal ki győz az országgyűlési választáson. Erre jutott Bita Dániel, Pető Péter és Nagy József. Meg arra, hogy Novák Katalinnal szemben ellenzéki jelöltet állítani nem egyszerű feladat.
A kínaiak homályosan beszélnek, a technológia növeli a mentális megbetegedések számát, a keresztény erkölcs hátrálásban van, Dániában pedig nagyon sokat kell adózni, de cserébe nagyon boldognak lehet lenni – állítások azokból a könyvekből, amelyeket a miniszterelnök nyári olvasmányként ajánlott. Megnéztük, mit mond el a négy kötet a világról és Orbán Viktor politikájáról.
Két olyan párt létezik, mely nem tagja választási szövetségnek, és bír akkora támogatottsággal, hogy akár belepiszkáljon az országgyűlési választás végeredményébe: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Mi Hazánk Mozgalom. Velük kezdte a mai Háromharmadot Nagy Gergely Miklós, Pető Péter és Nagy József, majd a budapesti városháza körüli balfékeskedés fölött értetlenkedtek.
A depresszió a szabadság válságának a jele, az egész életünket a kapitalizmus versenylogikájának szolgálatába állítottuk, azért rohanunk workshopról tréningre, hogy fejlesszük magunkat – néhány olyan állítás, amelyek kortárs társadalmi jelenségeket, illetve a világot működtető rendszereket bíráló kötetekből származnak. Egy történet a világról, amelyet öt könyv alapján mesélünk el.
Kik ma Orbán Viktor barátai, szövetségesei Európában és azon túl? Miért ők? Önszántából cserélt társaságot a magyar kormányfő? Belső vagy külső okai vannak a külpolitikai irányváltásnak? Orbán Európa megmentője, vagy csupán arról van szó, hogy a miniszterelnököt nem elvek, hanem saját hatalompolitikai játszmái sodorták középről a szélsőjobbhoz? Erről szól ezúttal a Háromharmad.
Győzött a hódmezővásárhelyi polgármester az előválasztás második fordulójában. Ez hogyan történhetett? Hasonlít Márki-Zay Trumphoz mint kulturális-politikai jelenséghez? A régi ellenzék új ellenzéke ezzel sarokba szorította a DK-t? Milyen nehézség a Fidesznek a Márki-Zay hozta kiszámíthatatlanság kora?
Mi ez az egész Márki-Zay jelenség? Milyen hatással lesz a kisvárosi polgármesterségből a nagypolitikába berobbanó férfi a magyar közéletre – akkor, ha győz az előválasztáson, s győz Orbán ellen is; akkor, ha csak az előválasztáson diadalmaskodik; s akkor, ha már az előválasztást is elbukja. Erről szól a mai Háromharmad Pál Zsomborral, Pető Péterrel és Nagy Józseffel.
Hogy jutott el egy hét alatt a győzelem esélyétől a visszalépésig Karácsony Gergely, és milyen szerepe volt ebben Jakab Péternek? Ki gondolja azt, hogy Dobrev Klára Gyurcsány Ferenc bábja, és mi benne az igazság? Túléli-e az előválasztást az összefogás? Erről beszélgetett Bita Dániel, Kerner Zsolt és Pető Péter.
Vidéken erődemonstrációt tartott Dobrev Klára (az egyik DK), valamint elsősorban a megyeszékhelyeken a pártja is (a másik DK), a nap nyertese Márki-Zay Péter és a minimális támogatottsággal sok kulcskörzetben mandátumért induló Párbeszéd, a jelöltség elérésére Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye. A pártok között nem látszik nagy vesztes. Elemzés a politika újjáéledéséhez jelentősen hozzájáruló előválasztásról.
Közéleti podcastunk második adásában Pető Péter, Bita Dániel és Nagy József adja ki a három harmadot. Azzal a tervvel ültünk le, hogy végigvesszük a miniszterelnökjelölt-jelöltekkel készült interjúinkat, de aztán leragadtunk Jakab Péter parlamenti szavainál, meg annál, mit lehet kezdeni a Jobbik szélsőjobbos múltjával és annak kortárs kitüremkedéseivel.