A kulturált alkoholfogyasztásnak, és egyik csúcsának, a koktélozásnak nincsenek nagy hagyományai Magyarországon. Bár látszik némi fény az alagút végén, egyelőre kevesen hajlandók kimozdulni a komfortzónából. Egy budapesti koktélbárban jártunk utána, hogyan lehet összehozni az év végi ünnepeket a kevert italokkal.
Egy látássérült fiatalembernek 2017-ben elege lett abból, hogy nem juthat friss irodalomhoz. Felhívására rögtön egy legenda leszármazottja jelentkezett.
Ő Magyarország utolsó profi bokszvilágbajnoka, de ez nem vigasztalja.
Tini nindzsa punkok Tesco-gazdaságos baseballütővel, avagy krisztusi korba lép a Prosectura.
Egy évvel ezelőtt még vicces lett volna a Zsámbéki Rakétabázis bejárása, az idén szeptemberben azonban már keserű mellékíz vegyül a huszadik századi nosztalgiába. A hidegháború feltámadt, felforrósodott, a múlt emlékei pedig arra figyelmeztetnek, mennyire nem vagyunk felkészülve a jövőre.
Lehet félni a technológia fejlődésétől, de felesleges.
Egy ország szörnyedt el, amikor július elején elkezdtek terjedni a fotók a Debrecen mellett kiszáradt Vekeri-tó mozaikká repedezett medréről. Pedig a tó nem először tűnt el – csak korábban a helyieken kívül senkit sem érdekelt a sorsa.
Itt is felülreprezentáltak voltak a biciklis futárok.
Sötét, ösztönös testiség árad a képeiből, ősi rituálék, a viktoriánus horror atmoszférája. Ehhez képest a találkozónk a Berlinben élő magyar művésszel szinte az első másodperctől oldott és laza. Nem egészen erre számítottam.
Egy modern nagyvárosnak több rejtett rétege van, mint amennyit a benne élők a mindennapok során látnak belőle. A titkos helyekre csak azok a beavatottak juthatnak be, akik ott dolgoznak. Egy ilyen helyen jártunk, a legnagyobban: a Budapest alatt futó csatornahálózatban.
Lehetne földi paradicsom, mégis egyre pokolibb az élet a karibi szigetországban.
Állattemetőben jártunk Budapest határában, ahol családtagok nyugszanak.
Otthon dolgozik Magyarország egyetlen arcrekonstruktőre.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben jártunk.
Kertváros, álomállás, gyönyörű család: egy sportbaleset vetett véget mindennek.
A második világháború idején akadtak, akik belépőjegyes, illetve előfizetéses rendszerben működtettek óvóhelyeket, vagyis csak azokat engedték be vész esetén, akik fizettek.
Katona Imre telefon nélkül lézengett a Hortobágyon, míg a többiek azt kutatták, vajon hol lehet. Akkor és ott, a pusztában döntötte el, hogy megvesz egy agrárcéget és marhatenyésztésbe kezd.
Vajon hány ember sorsát határozza meg, hogy gyerekként kénytelen volt átélni szülei veszekedéseit? Vajon a szülők akkor is egymásnak esnének, ha tudnák, hogy mit okoznak ezzel a gyerekeiknek?
Változásra volt szüksége, ezért jelentkezett egy különös apróhirdetésre.
„Múlt nélkül iszonyúan nehéz a jelen, és borzasztóan félelmetes a jövő” – mondja a férfi, akinek 19 éves korában törlődött a fejéből az egész addigi élete.
Jill McCabe Johnsont különös nyugtalanság fogta el, amikor 2001 késő őszén a híradót nézte. Egy riport arról számolt be, hogy közel két évtizeddel a nyomozás megkezdése után végre sikerült elfogni a Green River-i sorozatgyilkost. Aki több dologban is hasonlított arra a férfira, akivel tizennyolc éves korában többször találkozgatott.
A száz éve született Szenes Hannát világszerte hősként tisztelik, szülőhazájában, Magyarországon kivégezték, majd elfelejtették.
A balassagyarmati túszdráma a Kádár-kor egyik legnagyobb szabású bűnténye volt, mégsem tudunk róla szinte semmit.
A leghétköznapibb dolgokban is gondot okoz az, ha valakinek nem ismerik el az igazi, általa választott nemét.
