Kálnoki Kis Attila

Kevés olyan újságíró akad, aki hatvan éven át lehetett aktív formálója a magyar médiának. Vitray Tamással a televíziózás és a sport kapcsolatáról, egymásra gyakorolt hatásáról beszélgettünk.

Az elmaradt februári torna mellett egy füvespályás viadal beígérése is sokba kerülhetett a főként közpénzből gazdálkodó Magyar Tenisz Szövetségnek.

Példa lehet itthon Lőw Zsolt karrierje, aki Újpestről indulva lett Bundesliga-játékos, ma pedig az egyik BL-esélyes, a PSG másodedzője. Kele János és Kálnoki Kis Attila próbálta megfejteni Lőw titkát az édesapjával, Lőw Jánossal.

Kálnoki Kis Attila írása a kenulegenda halálára.

Személyes emlékek 1989 szeptemberéből, a rendszerváltás időszakának talán legnagyobb nemzeti érzelmeket kiváltó sporteseményéről, az öttusa-világbajnokságról.

Miért jönnek haza sorban a fiatal tehetségeink? Tényleg igaz, hogy külföldön egy vezető könnyebben bólint rá szerb és horvát játékosok átigazolására, mint egy magyar tehetségére?

Egy hónappal az esemény előtt a Magyar Tenisz Szövetség adóssághegyet görget maga előtt és még nem szerződött a belgák elleni DK-helyszínére.

A birtokunkba jutott dokumentumok alapján úgy fest, valaki a miniszterelnökre hivatkozva blöffölt a magyarországi tenisztorna megrendezésével kapcsolatban.

Hol a határ a játékosok bosszantása és a rasszista hőbörgés között? Mi a klubok és a ligák felelőssége a játékosok védelmében? Miért éppen Olaszország lett a probléma gócpontja Európában? Futball és rasszizmus, benne néhány magyar vetülettel is.

Babos Tímea édesapja szerint bár lánya szeretett volna itthon játszani, elúszott a februári debreceni verseny megrendezésének esélye, ami súlyos sportdiplomáciai kudarc.

A reménykeltő rajt után kilencedik helyen végzett a férfi kézilabda-válogatott Svédországban. A szövetség alelnöke, az edzői stáb védekezésért felelős tagja megvilágítja, miért álltak hárman is a kispad mellett, milyen stílusváltáson megy keresztül a válogatott, miben kell még fejlődnünk, mit ajánl a magyar bajnokságban nem játszó fiatal tehetségeknek? Eb-értékelő interjú.

Ezen a héten Balassa Levente pszichológus, életegyensúly tanácsadó került Ziccerbe, hogy elmagyarázza, milyen mentális hatásai lehetnek a magyar élsportba áramló hatalmas pénzösszegeknek. Vajon egészséges a szélsőséges olimpia-központúság? És miért épp a futballisták fizetése csípi az emberek szemét?

Az eredetileg Budapestre tervezett tornát Debrecenbe vinnék, csakhogy a Főnix Csarnokkal sincs szerződés a február közepén kezdődő versenyre.

Fazekas Máriát 15 év szünet után reaktiválták. 44 évesen arra készül, hogy január 22–26 között, a portugáliai Gondomarban olimpiai induláshoz segítse a női asztalitenisz-válogatottat. Mesél a versenyző, aki tizenöt év után tér vissza a válogatottba.

Heves vitába torkollott az MLSZ-nek dolgozó InStat-elemző Kovách István, és Kele János illetve Kálnoki Kis Attila vitája.

A FIFA nemrég megjelent riportjából kiderült: Magyarországon több a hivatásos futballista, mint Németországban vagy Belgiumban. De mi ennek az oka?

Kaotikus a helyzet a február közepére tervezett Hungarian Open WTA-torna megrendezése körül. Se helyszín, se versenyadatlap, se jegyértékesítés.

A futball ma már nemcsak sport, hanem kőkemény tudomány is: elméleti fizikusok és matematikusok építenek modelleket a játék mélyebb értelmezése és a hatékony döntéstámogatás érdekében. De vajon mit tanulhatunk ebből mi, Magyarországon?

Atipikus sporttörténet a 22 éves Siklósi Gergelyről, aki tavaly meglepetésre lett párbajtőr világbajnok. 2020-ban olimpia lesz Tokióban, ahová esélyesként érkezik. Ő azonban óvatos. Interjú.

Dánia alighanem tízből nyolcszor verne minket kézilabdában és fociban is. Vajon miért? Az ötmilliós országban hogyan, milyen alapelvek szerint működtetik a sportot, mit csinálnak másként, mint mi?

Illés Fanni világbajnok paraúszó lenyűgöző története születésről, elfogadásról, kudarcról és sikerről.

A világ tán legeredményesebb kajakedzője rávilágít, mi a különbség női és férfi kajakos között, és beszél arról is, melyik tanítványa miért hagyta el. Szó esik a doppingról és a havi négymilliós edzői járadékáról is. Interjú.

Majdnem két évtizede nem hozott gól nélküli döntetlent az El Clásico – megnéztük, mi lehet az oka a Barca és a Madrid szenvedésének, majd kitekintettünk a BL-nyolcaddöntők párosításaira is.

Edzők sora kap akár milliós járadékot élete végéig annak köszönhetően, hogy tanítványa olimpiai érmet szerzett. Cseh László, Egerszegi Krisztina és Kiss Gergely is megnevezte rokonát felkészítőként.