Pert indítottam az Emrooz Tv ellen a rólam közölt hamis videofelvétel miatt, valamint a Washington Post ellen, mert az üggyel foglalkozó első cikkükben hamis fordítást adtak meg – nyilatkozta Katona Magda lapunk megkeresésére, hozzátéve, hogy az Index ellen is perre készül a tények elferdítése és hamis információk terjesztése miatt. Az Emrooz TV által közölt videó első része egy Najibullah Kabuli volt afgán képviselőjelölttel való telefonbeszélgetés, amelyet a kép alá montázsoltak. Arról beszélek, hogy éjfél a panaszbeadási határidő, nem pedig a választási biztosok megvesztegetését lehet elvégezni éjfélig, ahogy a Washington Post ferdítette – magyarázza Katona Magda, aki szerint az ügyészségi vizsgálat heteken belül lezárulhat.
Az fn.hu megkereste az ügyben Najibullah Kabulit, az Emrooz tv tulajdonosát is, aki nem tudott semmiféle feljelentésről, sőt, mint fogalmazott, ő jelentette fel Katona Magdát a kabuli bíróságon, az afganisztáni magyar nagykövetségen és az afgán külügyminisztériumnál azzal a váddal, hogy választási megfigyelőként csalt a választásokon. Mindaz, amit mond, hazugság és örülök, hogy Magyarországon is bemutatták a róla készült videofelvételt – fogalmazott.
Az afgán külügy nem foglalkozik vele, ott perelni nem lehet, belföldi ott nem is panaszolhat be külföldit, ráadásul választási csalásért magánember nem perelhet – kommentálta Katona Magda. A kabuli magyar nagykövet szintén nem foglalkozik és nem is foglalkozhat az üggyel. Ha Najibullah Kabulinak nem tetszik azon állításom, hogy ez az ő műve, akkor csak magyar bírósághoz fordulhat, mert itt nyilatkozom – tette hozzá.
Najibullah Kabulit megkérdeztük arról is, tud-e róla, hogy Katona Magda az afgán választás panaszbizottságnál bepanaszolta őt a megfigyelői tevékenység akadályozása és bántalmazás miatt. Kabuli azt állította, hogy nem hallott ilyenről, a panaszbizottság egyáltalán nem kereste fel őt az ügyben. Mint azt Habib Bahrullahtól, az afgán választási panaszbizottság illetékesétől megtudtuk, több mint 6000 panasz érkezett hozzájuk, a beadványokkal pedig fontossági sorrendben foglalkoznak. „A bizottságban öten vagyunk, az afgán választási eredményeket leginkább befolyásoló aktákat vesszük előre” – mondta. Najibullah Kabuli nem jutott be az afgán parlamentbe, így valószínűleg az ezzel kapcsolatos panasz vizsgálata is tart még. Betsy Welsh dél-afrikai származású bírónő kezeli a szóban forgó dokumentumokat, várhatóan december közepén tér vissza Afganisztánba – válaszolták kérdésünkre a panaszbizottságnál.
Az Emrooz tévén leadott videót itt nézheti meg!
Katona Magda szerint az egész ügy hátterében Irán áll. „Engem már régóta el akar lehetetleníteni az iráni titkosszolgálat mind Afganisztánban, mind Magyarországon, még a doktori védésembe is be akartak avatkozni – állítja. – A több évtizedes harag oka, hogy a férjem elhárító tiszt volt, és éppen Irán volt a szakterülete” – árulta el lapunknak. Katona Magda szerint legutóbb is éppen az a jelentése szította fel a tüzet, amely rámutatott, hogy a többségében szunnita Afganisztán tisztán pastun Ghazni tartományának mind a 11 képviselői helyét síiták kapták, a déli pastun Uruzgan tartományban pedig egy iráni nő jutott be afgán képviselőként alig háromszáz vokssal.
A Ma Reggel szombati műsorában Katona Magda szintén Irán szerepére utalt, amikor arról beszélt, hogy Afganisztán egyik szomszédja attól való félelmében, hogy egyáltalán nem békés nukleáris létesítményeit az Egyesült Államok megbombázza, hidegháborút folytat Irakban és Afganisztánban az USA, a NATO, az EU ellen.
Katona Magda szerint a Najibullah Kabuli általi vádaskodás is ebbe a képbe illeszkedik. Ne tévesszen meg minket Irán-ellenessége, mert ez csak a látszat, bizonyítékok vannak rá, hogy az Emrooz Tv-t az irániak pénzelik – mondta.
Katona Magda szerint éppen ezért nem igaz, hogy az afgán hatóságok júliusban a síiták megsértéséért zárták be az Emrooz TV-t. Valójában nem Iránt sértette meg, hanem az afganisztáni síiták vallási vezetőjét Muhsini ajatollahot, amikor az Irán ellen fordulva Karzai elnök mellé állt. Az iráni nagykövetség akkor jegyzékben tiltakozott és kérte az Emrooz Tv bezárását Irán-ellenes propaganda folytatása miatt, de nyilvánvalóan már akkor tudták, hogy az afgán külügy a választási bizottság függetlenségére fog hivatkozni és Kabuli, a tv tulajdonosa úgyis képviselőjelölt marad. Ezt hamis zászlós műveletnek nevezik, vagy „Piszkos Fred-effektusnak”, amikor éppen a támogató fedi le a támogatottat úgy, mintha ellensége lenne – mondta Katona Magda.
Katona Magda utalt rá, hogy Najibullah Kabuli nemcsak őt, de korábban a Nobel-díjra jelölt Sima Samart is korrupcióval vádolta, támadta a jelenlegi elnök Hamid Karzai unokaöccsét Jamil Karzait, Hanif Atmar volt belügyminisztert és tüntetett a korrupció miatt leváltott volt kabuli rendőrfőnök, Amanullah Gozar mellett.
Haji Najibullah Kabuli 2005-2010 között volt az afgán parlament alsóházának képviselője, a régió egyik leggazdagabb embere. Katona Magda elmondása szerint koldusszegény fővárosi tádzsik lumpen gyerekként lett a marxista rezsim titkosszolgálata a KHAD 5. csoportfőnökségének tiszthelyettese. A rendszerváltást követően Iránba járt üzletelni, és alig egy év alatt tett szert mesés vagyonra. Ehhez nem elég kábítószerrel üzletelni, ehhez az iráni titkosszolgálat, az iszlám gárdisták engedélyét megszerezni, ehhez hozzájuk kell betársulni – mondta Katona Magda. Kabulit később kiutasították Iránból. Vagy rajtakapták, vagy úgynevezett hamis zászlós fedéssel kapott feladatot Afganisztánban, hogy iráni pénzen vásárolt tévéjén az iráni rezsim ellenfeleit ostorozza.
Katona Magda szerint az iráni titkosszolgálat mesterkedésének tudható be az is, hogy választási megfigyelőként való afganisztáni kint tartózkodása alatt egy alkalommal el akarták őt rabolni. „Egy síita képviselőnő egy életveszélyes helyre beszélt meg velem találkozót, egy tisztán síita negyedbe, amely már harminc éve zárt a külföldiek előtt. Egy civil ruhás tádzsik férfi hamis rendőrigazolvánnyal megállította a kocsinkat, majd egyből angolul azt mondta nekem, hogy kiszállás. Az engem kísérő síita férfi végig halál nyugodt volt, pedig az emberrablók, ha elviszik a külföldit, az afgán kísérőket lefejezik vagy elvágják a torkukat. Kicsit lehúztam az ablaküveget, hogy benyúljon a férfi, gyorsan rátekertem az ablakot, eltörtem a karját, majd berántottam a kocsiba. Erre a síita férfi kísérőm a kocsiban telefonált bizonyos Hadzsi Khalilnak Mohaqqiq Irán-barát politikus egyik védencének és azt mondta, hogy fújja le az akciót, ki hitte volna erről az öreglányról, hogy egy Rambo.”
