Erős start után szerényebb tempóban, de az idén is töretlenül növekszik az újautók eladása Magyarországon. A tavalyi 148 ezer darab után – haszonjárművek nélkül – akár 170 ezer darab is elkelhet belőlük. A jó évkezdet azt jelentette, hogy az év első három hónapjában jelentősen felülmúlta a személygépkocsi-piac a tavalyi azonos időszak forgalmát. Így annak ellenére, hogy a következő három hónapban 8 százalékra mérséklődött a tempó, az első félév még mindig 12,6 százalékkal magasabb darabszámot mutat. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke évtizedes rutinnal és némi óvatossággal úgy véli, ilyen előzmények után 2002-re összességében 10 százalékos piacbővülésre lehet számítani.
A kereskedők és a közgazdászok egyetértenek abban, hogy a tartós piaci növekedés motorja az egyre magasabb életszínvonal. Győző Gábor azonban az idei piaci változást a kamatokkal is magyarázza. A tendenciájában csillapodó infláció lenyomja a betéti kamatokat. A betétesek egy része pedig az év elején úgy döntött, hogy a megtakarításait nem a bankban érleli, hanem autóra költi. Az eladott kocsik kétharmadát amúgy változatlanul részletre, lízingre vásárolják a magyarok, sőt ez az arány a kamatcsökkenéssel növekedni is fog.
A piac szerkezetében is észrevehető némi változás. A legolcsóbb kis és mini osztály uralma megmaradt ugyan, de részesedésük a növekvő piacon 55 százalékról 51 százalékra apadt. Látványosan megugrott viszont az alsó-közép kategória: 34-ről 39 százalékra. Az alsó-közép a kicsikkel és a minikkel együtt tehát változatlanul az összes eladás 90 százalékát teszi ki.
Új rangsort hozott a márkák harca is. Tavaly, a Renault, Peugeot és a Citroën rohamosan javuló népszerűségével, már megkezdődött a “francia forradalom”, és a mesterhármas azóta is egyre feljebb kúszik a ranglétrán. A piacvezető Suzukit és a második Opelt követő Renault, illetve a negyedik Peugeot mögé a Volkswagen az ötödik helyre szorult vissza, közvetlenül a rokon Skoda elé; a Citroën a hetedik lett, a hatodik Daewoo után. Az importőrök, illetve gyártók rangsorában az összesen öt márkát (Volkswagen, Skoda, Seat, Audi, Porsche) képviselő Porsche Hungária átengedte a vezetést a Magyar Suzuki Rt.-nek.
Az autógyártásban tapasztalható globalizációs változások is azt sejtetik, hogy a márkacsata a kis magyar piacon is tovább folytatódik, s az élbolyban nagy helycserék várhatóak. Ennek egyik oka, hogy az Opel már leállította a nálunk még oly keresett Astra Classic gyártását Lengyelországban. Ez azt is jelenti, hogy kivonul a piacról az egyetlen 2 millió forintos alsó-középkategóriájú autó, hiszen a futó Astra G már jóval drágább kocsi.
A 2 milliós határhoz az alsó-középkategóriában árban a legközelebb az árengedményes akciók sztárja, a Daewoo Lanos áll, de kérdés, jövőre milyen árpolitikát folytat majd a gyártó. Annál is inkább, mert a Daewoo az Opelt is birtokló GM-hez került. Az új tulajdonos pedig információnk szerint átszervezi az európai értékesítést, amelyben egyelőre talány, hogy milyen szerepet szán a magyar hálózatnak. Még azt is csak remélni lehet, hogy a Daewoo külön márka marad, nem Opeleket ontanak majd a koreai üzemek, hiszen azt már bejelentették, hogy az európai Daewoo-gyárakra nem tart igényt a GM.
A Daewoo eladásnál is nagyobb átrendeződést hozhat a piacvezető Suzuki itthoni típusváltása, aminek következtében várhatóan jövőre végleg nyugdíjba vonul a “mi autónk”. Kérdés, a legnagyobb darabszámban értékesített és legolcsóbb kiskocsi, a Swift után keletkező űrt képes lesz-e gyorsan betölteni az utódmodell, illetve a felszálló ágban lévő, már két éve piacon lévő Wagon R+, avagy a Suzuki kénytelen lesz átengedni piaci részesedéséből más kisautó-gyártóknak.
A márkacsaták ellenére a szakértők szerint az elkövetkező három-négy esztendőben folytatódik majd az egyre szerényebb ütemű növekedés az értékesítésben, egészen addig, amíg a piac megközelíti a 200 ezer darabos éves eladási potenciált. A derűs hazai kilátásokat legfeljebb csak az uniós csatlakozás után árnyékolja majd be néhány változás, amelyről éppen a napokban döntött a nagyhatalmú brüsszeli bizottság. Októbertől például a márkakereskedők a verseny gerjesztése érdekében a korábban szerződötteken felül más márkákat is szabadon forgalmazhatnak. Az autópiaci liberalizáció jegyében 2005-től pedig megszűnik a területi korlátozás. Addig ugyanis a márkakereskedő “territóriumát” szigorúan megszabta az importőr, a dealer e területi határon kívül nem folytathatta a tevékenységét. Egy évvel azután, hogy Magyarország várhatóan belép az unióba, már nem lesz ilyen korlát. Például bármelyik németországi, osztrák, dán vagy spanyol márkakereskedő tetszés szerint nyithat majd kereskedést bárhol a Dunántúlon, az Alföldön vagy akár a fővárosban.
Győző Gábor a liberalizációtól mégsem árzuhanást, hanem éppen ellenkezőleg, drágulást vár. Szerinte a magyarországiaknál sokkal tőkeerősebb külföldi dealerek előbb-utóbb fel fogják vásárolni az itteni versenytársakat. Ahelyett, hogy megszaporodna az egymással konkuráló márkakereskedések száma, inkább koncentráció várható. Néhány erős kereskedés kezében összpontosul majd a gépkocsik kiskereskedelmi forgalma, akik piaci súlyuknál fogva megszabhatják, emelhetik az árakat.
A gépkocsik környezetvédelmi adójának bevezetése is drágulást generál majd. A brüsszeli bizottság egy másik határozata alapján 80 százalékra kell emelni az autók újrafelhasználásának arányát. Ennek jegyében az autógyártóknak az idén júliustól forgalomba helyezett kocsikból majdan keletkező roncsokat – mint a közértben a sörösüveget – vissza kell venni, és újra kell hasznosítani. A recycling költsége mai árfolyamon 30-50 ezer forint, amely akárcsak az üvegbetét, be fog épülni az új autó árába.
Járműkereskedelmi toplista, 2001 (millió forint)
Rang-
sor |
A gazdálkodó neve |
Nettó árbevétel |
Rank |
Name of company |
Net revenue |
1. |
Porsche Hungária Kereskedelmi Kft. |
106 957 |
2. |
Wallis-Csoport Rt.* |
105 189 |
3. |
Opel Southeast Európa Autóforgalmazó Kft. |
88 906 |
4. |
General Motors Acceptance Corporation Hungary Kereskedelmi Kft. |
53 926 |
5. |
Renault Hungária Gépjárműkereskedelmi Kft. |
45 354 |
6. |
Peugeot Hungária Kft. |
37 322 |
7. |
Ford Motor Hungária Értékesítő Kft. |
32 287 |
8. |
Toyota Motor Hungary Járműimportáló és Forgalmazó Kft. |
27 752 |
9. |
Fiat Magyarország Kereskedelmi Kft. |
27 748 |
10. |
MB-Autó Magyaroszág Kft. |
24 124 |
11. |
Citroën Hungária Gépjárműforgalmazó Kft. |
23 775 |
12. |
Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
16 026 |
13. |
Summit Motorok Hungary Rt. |
16 000 |
14. |
MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. |
11 459 |
15. |
Volvó Autó Hungária és Dél-Kelet Európa Kereskedelmi Kft. |
11 347 |
16. |
Baumgartner Autocentrum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
11 213 |
17. |
Daewoo Motor Kft. |
10 295 |
18. |
Renault Trucks Hungaria Kft. |
9 392 |
19. |
Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
8 699 |
20. |
Mazda Motors Hungary Járműkereskedelmi Kft. |
8 570 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |
