Mit tehet az ügyfél, hogyan igazolja a bónuszfokozatát?
Sokunk kapott levelet a héten a biztosítójától, hogy a kártörténetét nem tudják lekérni a nyilvántartásból. De mi közünk ehhez, ha ezt egy központi adatbázisból, rajtunk kívül kellene megtenni? Csupán annyi, hogy bukjuk a bonusz-besorolásunkat és mehetünk vissza A00-ásba.
2011. július 1-jétől lépett életbe az új bónusz-malusz szabályozás, amely szerint a gépjárművek üzembentartóinak besorolását a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) kezeli és tartja nyilván. Tehát nem a bankok kérik le egymástól, hanem egy központi adatbázisból kérik le a kártörténetet.
A biztosítónkat feltárcsázva rögtön gyanús lehet, hogy a géphang a szokásos menüpontok felsorolása helyett azzal kezdi, ha önnek bónusz-problémája van, akkor nyomja meg a 8-as gombot. Sejthető nem leszünk egyedül. Ezt követően hosszasan ecseteli a géphang, hogy milyen problémákkal küzd az új elektronikus kártörténeti nyilvántartás.
Kiderül azonban minden általunk megadott és visszaigazolt adat stimmel a jelenlegi szerződésünkkel. Kérik, keressük a tavalyi biztosítónkat. A tavalyi elmondja, hogy valóban valami gubanc van, de azt ők nem tudják, hogy mi. Sőt azt tanácsolják, kérjük ki milyen hibakódot jelez a rendszer a jelenlegi biztosítónknál! Hogy majd erre hivatkozhassunk. Ami közös mind a két társaságnál, szidják az új rendszert, és úgy érzik szinte minden ügyfelükkel baj lesz.
Megkerestük a rendszert üzemeltető MABISZT, hogy hány ügyfél lehet érintett a bónusz-ügyben. A MABISZ szerint a helyzet nem olyan súlyos – a rendszer több mint 7 millió szerződést tartalmaz, ebből 3,93 millió élő és több mint 4 millió törölt szerződés –, ebből szerintük tízezres nagyságrendű ügyfél adataival lehet probléma. A probléma egyébként csak a váltókat érinti. Ha valaki nem vált(ott), saját biztosítója rendszerében nyilván van tartva a bónusz-fokozata – közölték.
A helyzet érdekessége, hogy a rendszert a MABISZ üzemelteti ugyan, de maguk a biztosítók fejlesztették saját költségeiken. Hogyan készíthettek akkor olyan rendszert saját maguknak, amely ennyi hibát generál? A MABISZ szerint a rendszer sokfajta hibát ellenőriz és korrigál, azokat azonban, amelyek üzletiek, és nem logikaiak, nem tudja javítani. Például, ha nem jól szerepel a rendszerben a szerződés évfordulójának dátuma. A folyamatos monitorozás következtében egyébként a hibák nagy részét már kijavították – közölték.
A problémák leginkább, abból adódnak, hogy rengeteg féle adatot kell felvinni és a rendszer, mint megtudtuk, szinte mindenre reagál. Például egy rossz helyen lévő „space” egy lakcímnél azonnal megakasztja az igazolást.
A MABISZ-nál elismerték, hogy ők a törvény-előkészítés során jelezték, hogy egy lényegesen egyszerűbb numerikus azonosító – például az adószám – sokkal jobban használható lenne, mint a név, lakcím adatok. Ezt a kormányzati szervek adatvédelmi okokból nem támogatták – közölték. Hozzátették: javaslatot nyújtottak be az Nemzetgazdasági minisztériumhoz, hogy bevezethessenek egy kártörténeti azonosítót. Az elképzelés szerint az ügyfél sikeres azonosítása után a rendszer egy kártörténeti azonosítót generálna, amely onnantól kezdve egyedileg hozzá kapcsolódna és nem változna.
Mit tehet az ügyfél, hogyan igazolja a bónuszfokozatát? A biztosítók ugyanis egymásra mutogatnak, mondván csak a hibát látják, azt nem tudják hol a hiba. A szerződés adatait a „régi” biztosítónak kell feladnia, az „új” addig nem tud azokhoz hozzáférni. Tehát mindenképpen a „régi” biztosítót kell felkeresni – tanácsolta a MABISZ.
Itt már csak abban kell megbíznunk, hogy a régi biztosítónk a jelzésünk hatására valóban újra feltölti az adatainkat és hogy az új biztosítónk pedig valóban újra lekéri és nem sorol be A00-ás kategóriába. Egyébként annyi a MABISZ javára írható, hogy az ügyfelek érdekében megkérte a jogszabály-alkotó, az NGM állásfoglalását. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az ügyfelek bónusza nem veszhet el, azt később érvényesíti a biztosító.
Végezetül, hogy miért kellett ez nekünk, a MABISZ szerint a korábbi, papír alapon működő rendszer helyett egy jóval olcsóbb rendszer jött létre. A Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerből (KKNYR) 4-5 év alatt látszik majd az autósok kártörténete, ami a későbbiekben még inkább lehetővé teszi a kockázatarányos díjszabást.
