Pénzügy

Átírta a munkaigényeket a válság

A válság miatt a magyar munkavállalók már az álláskereséskor biztonságra, kiszámíthatóságra és fix fizetésre vágynak. A rutinmunkától, valamint a döntéshozástól a legtöbben ódzkodnak, és a nők kevésbé lennének vezetők, mint a férfiak. A legvonzóbb pálya a médiában, a pénzügyben és az informatikában kerestetik.

Szinte mindenki hosszú távra szeretne elhelyezkedni – olvasható a Hewitt legfrissebb, Your Future Potentials Research 2009 elnevezésű felmérésében, amelyben globálisan húszezer fiatalt kérdeztek meg arról, hogy milyen elvárásaik vannak a leendő munkahelyükön. A válaszadók mindössze 4 százaléka váltogatná sűrűbben a munkahelyét. A fiatal, diplomás munkavállalókat jobban vonzza a szakértői karrier, mint a felelősségvállalás, alig egynegyedük töltene be szívesen vezetői pozíciót. A legtöbben inkább csak a saját munkavégzésükkel kapcsolatos döntésekre éreznek elég erőt magukban, mindössze 15 százalékuk határozna mások sorsáról is.

A megkérdezettek fele a kihívásokat keresi a munkában. Úgy vélik, hogy az egyszerű, könnyű feladatok hamar rutinná változtatják a napi munkát, és csak 13 százalékuk dőlne szívesen hátra a munkahelyén. Több mint 50 százalékuk azt várja, hogy egyértelműen megmondják nekik, mit csináljanak, és ezen keretek között élnék ki a kreativitásukat. Jóval kevesebben vannak azok (15 százalék), akik maguk alakítanák a saját munkafeladataikat.

A válság megváltoztatja az elvárásokat

A kiszámíthatóság és a kockázatkerülés különösen most, válság idején fontos a munkavállalóknak. Ebbe beletartozik a fix fizetés is: a munkavállalók 65 százaléka egyértelműen ezt választaná. A teljesítménytől függő jövedelmet csak a tizedük tartja elfogadhatónak. Tízből hét nő voksol az anyagi biztonságra, míg a férfiaknál csak minden második.

Recesszióban azt gondolnánk, hogy a dolgozók bizonyítani akarják a nélkülözhetetlenségüket, ezért sokkal többet, jobban dolgoznak. Ebben a kérdésben azonban másféle eredmény született, kiderült, hogy a válságban nem növekedett a munkavállalók „buzgalma”, kevésbé hajlandóak a munka oltárán áldozni a „privát” idejükből. A válaszadók fele (52 százalékuk) határozottan ragaszkodik a munka és a magánélet egyensúlyához, és tízből mindössze egy ember fogadja el, hogy a cége bizonyos helyzetekben elsőbbséget élvezhet.

Valójában fontos a cég hírneve

A személyes és a vállalati értékrend illeszkedése a munkavállalók 60 százalékának fontos. A munkahely kiválasztásakor a három legfontosabb szempont a kínált fizetés vonzósága (10 válaszadó közül nyolc jelölte meg), a munkahely stabilitása (ezt a kétharmaduk választotta), illetve a szakmai fejlődés lehetősége (45 százalék). Jelentéktelennek tartott tényező szerintük a munkahely nemzetközi háttere, a munkaadó hírneve, illetve a vállalat által nyújtott termékek vagy szolgáltatások minősége.

A rejtett, nem tudatos preferenciákra a tanulmány szerint igen nagy hatással van a válság, amely felülírja a választási szempontokat. A hazai munkavállalók egyértelműen a stabilitásérzet meglétét várják el a munkahelyen, ez lehet anyagi- vagy a létbiztonság, illetve a szakmai előmenetelt.

Amikor a kutatás készítői fordítva tették fel a kérdést, azaz hogy mi ront egyes cégek „vonzerején”, akkor meglepő módon a nem versenyképes fizetéseket, a munka és a magánélet egyensúlyának a hiányát és a rossz hírnevet sorolták fel.

Ha jó a marketing

A kutatás arra is választ keresett, hogy az iparágakról és a munkáltatókról milyen kép él a válaszadókban, szerintük milyen lehet dolgozni az adott területen. Azoknak a szektoroknak, amelyeket a legtöbben ismernek, van egy közös jellemzőjük: jó a marketingjük.

Ezek a vállalkozások a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatók, az autó-, az élelmiszer- és a dohányipar, valamint a könnyűipari termelő szektor képviselői. Termékeikkel, szolgáltatásaikkal nap mint nap találkozhatunk a boltok polcain, az óriásplakátokon, a hirdetésekben, a reklámokban. A kevésbé „marketingelt” energetikai, gyógyszeripari vagy vegyipari cégek munkaadói vonzóereje gyengébb. Az ezekben az iparágakban működő munkáltatók hátrányos helyzetből indulnak harcba a tehetséges, jól képzett munkavállalókért.

A válaszadók – persze nem tudatosan – úgy vélik, hogy ha ismerik a terméket, akkor sejtik, hogy milyen munkáltató a cég. Megnő annak a jelentősége, hogy ezek a vállalatok milyen képet alakítanak ki magukról. A tanulmány szerzői szerint felelőtlenség kizárólag a termékek és a szolgáltatások jól felépített brandjére hagyatkozni, ugyanis nem biztos, hogy egy-egy vállalkozás ugyanazt a célközönséget kívánja elérni a termékei reklámspotjaival, mint akiket szívesen látna az alkalmazottai körében.

Álomállások és determinált munkák

A válaszadók 61 százaléka szerint a média és a reklám területére a magas fizetések csábítják a pályakezdőket. További erősségként a rugalmas munkafeltételeket és a karrierlehetőségeket, emellett az érdekes, változatos munkát és a kreatív mindennapokat említették. Az IT-szektor és a pénzügyi terület vonzóságát többek közt a magas jövedelem kilátása adja. De az informatikát a szakmai fejlődési lehetőségek is vonzóvá teszik, nemcsak a munkakörülmények. Az üzleti tanácsadás szintén a munkafeltételek és a bér miatt népszerű.

Ugyan nagyon ismert, mégsem annyira vonzó az autó-, az élelmiszer- és dohányipar, illetve a fogyasztási cikkeket gyártó szektor. Az autóipart a termékeinek kiváló színvonala és a vállalatok nemzetközi háttere emeli ki a mezőnyből, ám a munkahelyek stabilitása megrendült a válság miatt. A többi felsorolt iparág biztos munkát kínál, mégis alulértékelt a munkakeresők szemében. Ennek oka az alacsonyabb fizetésekben, illetve a munkafeltételek rugalmatlanságában keresendő.

Átfogó kutatás, több szemszögből

A Hewitt Associates a környező országokra és Magyarország egészére kiterjedő nagyszabású kutatást végzett, melynek az volt a célja, hogy feltérképezze a felsőoktatásban tanulók, a pályakezdők és a már többéves munkatapasztalattal rendelkezők véleményét a munkaerőpiacról. Húszezer fiatal munkavállalót, valamint a tanulmányai végéhez közeledő diákot kérdeztek meg. A válaszadók között megközelítőleg fele-fele arányban voltak nők és férfiak, középfokú és felsőfokú végzettségűek, illetve egyharmad-kétharmad arányban a pályakezdők és a tapasztaltak.

A kutatók és a potenciális munkáltatók arra voltak kíváncsiak, hogy a leendő alkalmazottak mit várnak el attól a cégtől, ahol szívesen dolgoznának, vagy épp mi riasztja el őket. Az FN a kutatás adataiból szemezgetve több oldalról is bemutatja ezeket a trendeket. Az előző cikkünk, amely a fiatalok fizetési igényeiről szólt, itt olvasható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik