Belföld

Kinek lenne jó az elõrehozott választás?

Vona Gábor felvetette, de a parlamenti pártok nem lelkesednek egy ciklus közepi választásért. Pedig a mérések szerint a Fidesz kétharmada akár hat évig is tarthat. Az MSZP azért a voksolás elõtt még elküldené Matolcsyt.

Nem tud 2014-ig várni Vona Gábor. A Jobbik elnök-frakcióvezetõje hétfõn a Parlamentben úgy fogalmazott: „A kormány elveszítette hitelét és megszorító politikát folytat, amelybõl csak elõrehozott választásokkal lehet kikecmeregni.” Ráadásul Vona arra is emlékeztette a fideszeseket, hogy a jelenlegi kormánypárt éppen a hitelvesztés és a megszorítások miatt követelt 2006-tól folyamatosan idõ elõtti voksolást.

A Fidesz (és a kormány) válaszát Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár adta meg, mondván: 2006-ban meg volt az ideje az elõrehozott választásoknak, most azonban a kormány tartható, stabil és az ország javát szolgáló költségvetést nyújt be.

Minden Matolcsyn múlik

Vona ötlete a másik két ellenzéki párt soraiban sem aratott osztatlan sikert. Török Zsolt, az MSZP szóvivõje szerint éppen a Fidesz az, aki szíve szerint elõrehozott választásba menekülne. „Orbán Viktor kormánya, Matolcsy Györggyel rossz irányba viszi az országot. Elõbb Matolcsynak kell mennie és csak aztán legyen szó elõrehozott választásról” – tette hozzá az fn.hu-nak Török Zsolt.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetõje pártja álláspontját tolmácsolta, mikor lapunknak arról beszélt, hogy egy kormány – lehetõség szerint – töltse ki a mandátumát. „Természetesen, ha tökéletesen fejre áll a gazdaságpolitika, az új helyzetet teremt” – jegyezte meg Schiffer.

Nem légbõl kapott

Vona felvetését bátoríthatta az a friss közvélemény-kutatás, melyben a Jobbik támogatottsága megelõzi a szocialistákét, ezért megkerestük a felmérést készítõ Nézõpont Intézetet. Molnár Csaba Gábor elemzõ szerint a Jobbik elnökének ötlete habár látszólag nem veszi figyelembe a politikai realitást, racionalitásában a radikális párt érdekeit szolgálhatja.

Az elemzõ emlékeztetett, hogy Vona az elmúlt évben többször hangsúlyozta, hogy várakozásaik szerint a következõ választást a Jobbik nyeri meg. Kommunikációban tehát nem tekinthetõk fordulatnak az õszi parlamenti ülésszak elõtt tartott kétnapos zalai frakcióülésen elhangzottak: „A Jobbiknak már nem pusztán saját maga, hanem az ország szempontjából is fel kell készülnie a kormányzásra.”

Erõsödõ rétegpárt

Miközben a Jobbik – hasonlóan a többi ellenzéki párthoz – képtelen kormányzati alternatívaként mutatkozni – véli Molnár Csaba Gábor – a parlamentbe jutást segítõ radikális témáival hosszabb távon egyértelmûen a rétegpárti jellegét erõsíti. Viszont így távolodik attól, hogy a következõ választásokig a legnagyobb erõvé válhasson.

Vona Gábor kijelentése – így az elemzõ – tehát látszólag jól illik abba a pártkaraktert építõ kommunikációs stratégiába, amely a következõ hónapokban, években a radikális párttól várható, megvalósításában azonban aligha válhat a Jobbik elõnyére.

Minden maradna

A Nézõpont szeptemberi mérése szerint – bár a többi közvélemény-kutató még nem állt elõ ilyen adatokkal – a kormánypártok támogatottsága az összes megkérdezett körében jelentõs: a választók 41 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 10 százaléka a Jobbikot, 9 százaléka az MSZP-t, 3 százaléka pedig az LMP-t támogatja. Ráadásul a most vasárnapi választási részvételét biztosra ígérõ aktív szavazók 59 százalékának potenciális szavazatával még a parlamenti kétharmad is biztosított lehet (18 százalék a Jobbikra, 15 százalék az MSZP-re, 5 százalék az LMP-re voksolna).

Ugyanakkor a politikai támogatás nem éles választási helyzetben – amilyen a mai – korántsem jelzi biztosra egy elõrehozott választás eredményeit, pláne részvételét. Molnár Csaba Gábor szerint a kormányzó erõ könnyen kerülhet olyan helyzetbe, amikor a kezdeményezéssel megzavart választóit nehéz meggyõzni a kockázatos lépés melletti érveivel.

Bár egy elõrehozott választás és ciklus közbeni választási kampány teljesen felboríthatja a pártok közötti erõviszonyokat, a mai helyzetben azonban nehezen elképzelhetõ, hogy a Fidesz-KDNP magas támogatottságával ne tudná megszerezni a parlamenti helyek többségét – véli az elemzõ.

Gyurcsány gyengít?

A Nézõpont kutatója szerint szintén borítékolható, hogy a hitelességi válsággal és belsõ harcokkal küzdõ szocialisták elvesztették biztos második helyüket a pártversenyben és kilábalásukat Gyurcsány Ferenc mentelmi ügye és a pártszervezet bizonytalanságai a következõ hónapokban sem fogják segíteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik