Szerinte nem az a kérdés, erõltetett-e a módszer. A lényeg, hogy az adósságcsökkentés egy fenntartható fejlõdés mentén valósul-e meg. A szakember emlékeztetett rá, hogy Nicolae Ceausescu annak idején néhány év alatt teljesen megszüntette az államadósságot, amibe belerokkant a román gazdaság.
Romhányi Balázs úgy véli: a kormány államadósság-csökkentési szándékaiból éppen a fenntarthatóság garanciája hiányzik. A mostani kampány egyszeri bevételek eredménye. A magánpénztárak vagyona és a különbözõ szektoradók nélkül az idei államháztartási többlet két százalék körüli mértéke – az úgynevezett strukturális egyenleg – hét százalék mínuszba fordulna. Ráadásul a magánpénztári vagyonból most elért adósságcsökkentés nem valóságos, legkésõbb néhány évtized múlva az érintett nyugdíjjogosultaknak járadékként ki kell majd fizetni – tette hozzá.
Az Alaptörvényben szereplõ 50 százalékos adósságplafont ennek fényében kell megítélni – mondta a szakember. Ez az alkotmányos szabály nem alkalmas a fenntarthatóság szavatolására. Ugyanakkor 2008-ban a Gyurcsány-kormány megalkotott egy – máig hatályban lévõ – törvényt, amely a költségvetési felelõsségrõl szól, és azt írja elõ, hogy az államadósság nominális mértéke nem növekedhet jobban, mint az infláció. A kormánynak ezt kellene betartani, és nem az irreális 50 százalékos adósságplafon irányába lépéseket tenni – mondta a Népszavának Romhányi Balázs.
