A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete statisztikái alapján a hozzájuk forduló (eddig fizetõképes) ügyfelek 7 %-a jelzi, hogy a következõ hónaptól kezdve nem fogja tudni fizetni a hitelét.
Amikor 2010 augusztusában a svájci frank árfolyama 204 forintról 220 forintra növekedett, 10%-al ugrott meg a bedõlések aránya. Ezen a nyáron a 40 forintos emelkedés miatt a problémás hitelek körében a végleges fizetésképtelenség elérte az 50%-ot! Különösen kétségbeejtõ, hogy a 180 Ft-os árfolyamon való rögzítést csak azok az adósok választhatják, akiknek még nincs 90 napon túli késedelmük hitelezõikkel szemben.
Az MNB közleménye szerint 11,6%-ra növekedett a 30 napon belül nem teljesítõk aránya. Ennek következtében, védõháló nélkül maradhat a teljes hitelállomány megközelítõleg 27,7%-a, mely megindult a végleges bedõlés irányába – tudatta az egyesület.
A rossz banki adósokat nyilvántartó feketelista és a nem fizetett adósság összege alapján három hónap alatt mintegy tizedével nõtt a hiteleiket nem törlesztõ adósok száma – írta elõzõleg a Világgazdaság. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) legfrissebb, az április és június közötti idõszakra vonatkozó adatsora szerint három hónap alatt 784 ezerrõl 860 ezerre emelkedett azoknak a magánembereknek a száma, akik legalább 90 napja a minimálbérnek megfelelõ, vagy annál nagyobb összeggel tartoznak egy hitelintézetnek. Így 9,7 százalékkal nõtt a bankok feketelistáján szereplõ, nem fizetõ adósok száma.
A listán nyilvántartottak száma ennél kisebb mértékben nõtt, aminek az a magyarázata, hogy a rendszerben azok adatait is tárolják, akik korábban felkerültek a listára, de aztán utólag megfizették az esedékes tartozásaikat. Jelenleg az elmaradt törlesztések pótlása után egy évvel lehet lekerülni a listáról.
A KHR adatait alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb összesítése is. A jegybanki adatok szerint a második negyedévben 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett a 90 napja nem törlesztett, tehát nem teljesítõnek számító lakossági adósság állománya. Ez ugyan 13,8 százalékos növekedést jelent, ám ennek egy részét a devizaalapú hitelek árfolyam-növekedés miatti felértékelõdése okozta. A nem fizetett hitelek aránya viszont 10,55 százalékról 11,60 százalékra nõtt, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg. Ez hasonló ahhoz az ütemhez, mint ahogy a bankok feketelistáján lévõ le nem zárt elmaradást produkáló személyek száma nõtt.
