Az átfogó államreform legfontosabb elemeit már egyeztette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP és az SZDSZ vezetőivel, és közölte: csak akkor vállal ismét kormányfői megbízást, ha a koalíció pártjai jóváhagyják elképzeléseit, amelyeket a kabinet megalakulása után azonnal elfogad és az Országgyűlés elé terjeszt. A törvényhozás hathetes intenzív munkával megtárgyalhatja és jóváhagyhatja az új jogszabályokat – nyilatkozta a kormányfő még a választások második fordulója előtt a köztelevízió Az Este című műsorában.
A várható intézkedésekről Az Új Magyarország első 100 lépése című dokumentum sem mond sokat: a 99. lépés szerint a szocialisták ötödével csökkentik az állami felsővezetők számát, míg a 100. lépés szerint a minisztériumok száma 12-re mérséklődik.
A cselekvési terv maradék 98 pontja inkább az állami kiadásokat növeli, méghozzá úgy, hogy a keresők, a nyugdíjasok, a rászorulók és a cégek is jól járjanak.
Lesz olcsó hitel
Az MSZP választási programja szerint a hazai kis- és középvállalatok összesen 700 milliárd forintnyi pályázati forráshoz és hitelhez juthatnak, melyek segítségével modernizálhatják technológiájukat. A program szerint a cégek fejlődése 400 ezer új munkahelyet teremt.
Az MSZP ezen túl azt ígéri, hogy kiszámíthatóan csökkennek a vállalkozások adóterhei és egyszerűsödnek a közbeszerzés szabályai, így a hazai cégek több pályázaton indulhatnak, jobb eséllyel. A párt ígéretet tett a körbetartozások „visszaszorítására”, konkrét megoldási javaslat nélkül.
A foglalkoztatottság növelése érdekében folytatódik a Start-kártya program, amely kiegészül a Start-plusz és a Start-extra lehetőségeivel is: utóbbiaktól a tartósan munkanélküliek, illetve az 50 éven felüli állástalanok visszaterelését remélik a munkaerőpiacra. A párt programja szerint támogatja a távmunkát és a részmunkaidős foglalkoztatást is.
Több pénze lesz mindenkinek
A szocialisták 20. lépésként ígéretet tettek a bérek négy év alatti, legalább 25 százalékos emelésére, csakúgy, mint a szakképzettséget igénylő munkakörök esetében a 100 ezer forintos minimálbérre 2010-ben. Az ígéretek szerint a növekvő jövedelmekből kevesebbet von majd el az állam: 2010-ben évi 3 millió forintos jövedelemig az alsó adókulcs szerint adóznak majd a keresetek.
A gyermekes családoknak tett ígéret szerint a családi pótlék összege négy év alatt legalább 20 százalékkal nő majd, a rászorulók (nagycsaládosok, idősek) olcsóbban juthatnak gázhoz és áramhoz, és a közgyógyellátás új rendszere lehetővé teszi majd, hogy a legszegényebbek ingyen kapjanak gyógyszert.
A nyugdíjasok sem maradnak ígéret nélkül: a szocialista kormánydokumentum szerint a jelenlegi 65 helyett 62 éves kortól biztosítja majd az ingyenes utazás ehetőségét, és 2010-ig kiküszöböli majd a korábbi aránytalan nyugdíjemelések okozta igazságtalanságokat.
Belehúznak az otthonteremtésbe is
A következő 100 lépés közül a 41. szerint a hagyományos lakásokra is kiterjesztik a panelfelújítási programot, 40 éves korig elérhető lesz a lakáshitelhez nyújtott állami kezességvállalás, és 10 millió forint lesz a használt lakás vásárlásához biztosított kamattámogatásos hitel felső korlátja.
A programban szerepel még a lakásfelújítás- és bővítés munkadíjának kedvezményes áfakulcsba sorolása is, amit a kormány már kezdeményezett az Európai Bizottságnál.
Az újabb 100 lépés programjában az MSZP kedvezményes agrárhiteleket is ígér, és a párt úgy véli, hogy a Nemzeti Rákellenes Program segítségével 10 év alatt 15 százalékkal csökkenthető a daganatos megbetegedések aránya.
Csak népszerűségvesztéssel fizethet a kormány
A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint az államreformnak és a várhatóan nem túl radikális gazdasági lépéseknek belpolitikailag legfeljebb a kormányt érintő népszerűség-vesztési hatása lehet. „A politikai hatáshoz ismerni kéne a korrekció tényleges természetét. A szocialisták megszólalásaikban arra utaltak, hogy az ilyen intézkedések nem terhelhetik a legkisebb jövedelműeket, inkább a jobban élők terheit kívánják növelni. Az áfarendszer átrajzolása szolgálhat ilyen célt, például a sokak által javasolt középső kulcs elhagyásával, és a középső kulcsba sorolt termékek nagy részének 20 százalékossá tételével, a jóléti szempontból érzékeny árukat ugyanakkor az 5 százalékos hatály alá helyezve. Ha sikerül ügyesen egyensúlyozni, akkor elkerülhetők lehetnek a látványos események, de egy erős és revansra elszánt ellenzékkel a hátában nehéz dolga lesz a kormánynak” – véli Kumin Ferenc politológus.
Budai Bernadett szerint bármelyik párt(koalíció) is kényszerül meglépni a gazdaság helyzetének stabilizálását célzó intézkedéseket, helyzetét megkönnyítheti, hogy minden politikai és politikai rendszeren kívüli szereplő, külföldi és hazai szakmai szervezet hangsúlyozza a gazdasági kiigazítás szükségszerűségét. Így az elmúlt hónapok során ez tudatosodott az emberekben, vélhetően egy részük éppen ezért el is fogadja annak elkerülhetetlenségét. „A kormány nem véletlenül törekedett az elmúlt időszakban a szakszervezetekkel való viszony látványos javítására. Az érdekképviseletek hozzáállása döntő lehet például a sztrájkok elkerülésénél, vagy általában a munkavállalók hangulati lecsillapításánál” – mondta a politológus a FigyelőNetnek.
Hozzátette: koalíciós válság nem, népszerűségvesztés azonban szinte biztosan bekövetkezik egy-két év távlatában a kiigazítási intézkedések hatásaiként. Ezt ráadásul felerősítheti, hogy a mindenkori kormány a ciklus félidejéhez közelítve törvényszerűen veszít korábbi támogatottságából. A kérdés az Budai Bernadett szerint, mikorra fut ki a gazdaságpolitikai intézkedések negatív hatása, mikor kezdik érezni az emberek, hogy „egy kicsit jobban megy”, mint korábban. „Végül kérdéses, képes lesz-e a kormány egyéb, nem gazdasági jellegű lépésekkel ellensúlyozni politikája romló megítélését, vagy a választók négy év múlva kizárólag a gazdaságpolitikai lépések alapján ítélkezhetnek majd” – véli a szakértő.
