Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor szerda esti tévévitájában több olyan kérdés is felmerült, amelyet a kormányfőjelöltek gyökeresen ellentétesen láttak, illetve ítéltek meg. Ezek egy része tényeken alapul, így viszonylag objektíven eldönthető, hogy az MSZP, illetve a Fidesz miniszterelnök-jelöltje értelmezte helyesen vagy rosszul a dolgokat.
Néhány ilyen tételt vizsgáltunk meg az elhangzottak közül, melyek alapján az a következtetés vonható le, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is a maga szája íze szerint szereti értelmezni az elmúlt néhány évben történteket, és e szerint emlékezteti a hallgatóságot is.
Plusznyugdíj: nemmel és igennel is szavazott a Fidesz
Az első körben, salátatörvényként nem szavazta meg a 13. havi nyugdíj bevezetését, később, az azt módosító önálló képviselői indítványt viszont megszavazta a Fidesz-frakció. A kormányfőjelölti vitán Gyurcsány azt állította, hogy Orbán nem szavazta meg a javaslatot, Orbán Viktor azt mondta, hogy az igen gombot nyomta meg.
Az Országgyűlés 2003. február 4-én módosította a nyugdíjtörvényt, azaz kiegészítette a jogszabályt egy 6/a paragrafussal, amely a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről rendelkezik. Az úgynevezett salátatörvényt az akkori jegyzőkönyv tanúsága szerint az ellenzék nem szavazta meg, Orbán Viktor pedig nem vett részt a szavazáson.
A jogszabályt később Göndör István és Csákabonyi Balázs szocialista képviselők indítványa módosította. A honatyák javaslata arról szólt, hogy az abban az évben kifizetendő 13. havi nyugdíjat ne egy részletben novemberben, hanem két részletben fizessék ki. Ekkor az Országgyűlés 365 képviselője, így a Fidesz-frakció és Orbán Viktor is igennel szavazott.
Bár a módosító indítvány csak a kifizetések időzítéséről szólt, a fideszes képviselők igen szavazata értelmezhető úgy is, hogy már támogatták a 13. havi nyugdíj intézményét, amelyre bevezetésekor még nemmel szavaztak.
Munka: elbeszélnek egymás mellett
Gyurcsány Ferenc az alkalmazottak számát citálta a vitában: a tb nyilvántartási adataira hivatkozva azt mondta, hogy 1998-ban 3 880 ezer volt az alkalmazottak száma, míg 2002-ben 3 840 ezer. Egyszerű matematikai számítások szerint is 40 ezer a különbség – tette hozzá. Később a szocialista kormányzásról beszélt: „nálunk növekedett az alkalmazásban állók száma, 50 ezerrel többen dolgoznak, mint korábban.
Ha nem is a megyünk a számadatok után, akkor is jól látszik, hogy a politikusok ügyesen játszanak a különböző munkaerő-piaci fogalmakkal. Ugyanis Gyurcsány Ferenc az alkalmazottak számáról beszélt, amire Orbán Viktor a foglalkoztatottak számát hozta ellenérvként. „Az elmúlt esztendőkben hozzászoktunk ahhoz, hogy becsapnak bennünket: a foglalkoztatottak számának növekedéséről beszél a hivatalos kormánypropaganda” – reagált a Fidesz pártelnöke. Majd hangsúlyozta, hogy Magyarországon az minősül foglalkoztatottnak, aki a vizsgált időszakban legalább egy órát bejelentett munkahelyen töltött. „Aztán Önök azt beírják foglalkoztatottnak. Nohát papíron meg van oldva a munkanélküliség Magyarországon, de ez a valóság” – tette még hozzá.
A KSH tájékoztatása szerint azonban a rendszer már a Fidesz kormányzása előtt sem volt más. A foglalkoztatottnak valóban az minősül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana értelmében, aki az egy hétig tartó megfigyelési időszak alatt legalább egy órányi, jövedelmet biztosító tevékenységet végzett, vagy bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. Azonban a KSH ezt a módszertant követi 1992 óta, sőt mindenhol ezt a módszertant használják, hiszen az ENSZ munkaügyi szervezete írja elő ennek alkalmazását – mondta el a FigyelőNet kérdésére Németh Edit, a KSH osztályvezetője.
Emellett Gyurcsány Ferenc alkalmazottakat említett, amire Orbán Viktor reakciójában a foglalkoztatottakról kezdett el beszélni. A KSH munkaerő-felmérésben alkalmazott módszertanában a foglalkoztatottak köre jóval tágabb, hiszen a foglalkoztatottak csoportján belül különböztetnek meg alkalmazottakat, szövetkezeti tagokat, egyéni vállalkozókat, társas vállalkozások tagját, és segítő családtagokat.
Sem 1, sem 10
Szerdán este a tévében Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között vita alakult ki arról is, kinek hány szolgálati autója volt. Nyilvános és hivatalos adatok híján az Indexhez eljutott belső kormányjelentésre tudunk hagyatkozni, eszerint Gyurcsány Ferenc három, Orbán Viktor nyolc autóval gyarapította az állami gépkocsiparkot.
Gyurcsány Ferenc azt állította, hogy míg neki egyetlenegy autója van, addig Orbán Viktor tizet használt. Orbán Viktor ezt szamárságnak nevezte, mondván egyszerre nem tud tíz autóban ülni, mindig is csak egy autója volt.
Az Indexhez került miniszterelnöki hivatali jelentés szerint Orbán négyéves kormányzása alatt nyolc gépkocsival gyarapította a kormányfői autóparkot. Emellett ő volt az első, akinek a szolgálati kocsin kívül személyes használatra is tartottak fent kincstári autókat. Orbán magánhasználatra egy limuzint, egy buszlimuzint és egy terepjárót használt.
Gyurcsány Ferenc másfél éves kormányfői időszaka alatt ezzel szemben tavaly egy A8-ast, biztonsági autónak egy A6-ost, magánhasználatra pedig egy hétéves A6-os Audit használt, de a jelentés szerint a „hivatalban lévő kormányfő magánemberként többnyire a felesége Opeljával jár”.
Milyen tönkre ment vállalkozások?
A minszterelnök-jelöltek vitájában szerdán a vállalkozások tönkremeneteléről is szó esett. Orbán Viktor szerint 2005-ben több mint 10 ezer vállalkozás ment tönkre, Gyurcsány Ferenc szerint 7 ezer volt. Ezek a számok azonban nem árulják el milyen tönkremenetelről, vagy megszünésről is lenne szó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2005-ben 82 ezer vállalkozást szüntettek meg, 18 ezer társas és 64 ezer egyéni vállalkozást. Mint azt a KSH illetékesétől megtudtuk, ezek a számok azokat a vállalkozásokat jelölik, amelyek bármilyen okból visszaadták a vállalkozási engedélyüket.
Az új felszámolási eljárások száma viszont már közelebb áll a miniszterelnök által említett 7 ezres számhoz; ez 2005-ben 7957 volt a Felszámolók és Vagyonértékelők Országos Egyesületének elnöke, Molnár György egy korábbi nyilatkozata szerint. Molnár korábban azt is megjegyezte, hogy folyamatban lévő eljárások száma 2004-ről 2005-re kevesebb volt, mint 2001 és 2002 között. A miniszterelnök által említett 7 ezres adat azonban az APEH-től származott és az elindított felszámolások számát jelenti – tudtuk meg László Boglártól, a miniszterelnök sajtófőnökétől.
