Az eva sikeres adónem, ezért nem tervezik a megszüntetését; folynak a tárgyalások arról, hogy miként illeszthető ez az adófajta az európai uniós szabályozáshoz – jelentette ki Király László György, az APEH elnöke.
A tagországok adórendszerei általában véve hasonlítanak, különbségek a kulcsokban és a besorolásokban vannak. Miközben az Európai Unió számos dolgot szabályoz, az adózás megmaradt nemzeti keretek között, csupán általános normák érvényesek közösségi szinten – mondta az APEH elnöke.
Az ország által befizetendő uniós tagdíj számításának alapja a korrigált áfa-alap; az egyszerűsített vállalkozói adó kapcsán azért folynak a tárgyalások az unióval, mert a közösség szakemberei szerint az eva csökkenti ezt az alapot. – Mi azt javasoljuk, hogy alkalmazzunk valamilyen kompenzációt, nem szeretnénk megszüntetni ugyanis az evát, ami egyértelműen sikeres adónem – jelentette ki Király László György.
A magyar adóhatóságnak és a pénzügyi tárcának pedig van alapja a tárgyalásra, hiszen a velünk együtt csatlakozó országok közül az áfa tekintetében “adószigetként” emelkedik ki Magyarország, miközben az uniós büdzsét nem érintő társasági adó sok környező országénál alacsonyabb nálunk.
Szabálysértési eljárás az eva miatt
Király László György bejelentése arra a csütörtöki hírre reagált, amit Frits Bolkenstein, belső piaci ügyekért felelős biztos szóvivője, Johnathan Todd közölt az MTI-vel: amennyiben Magyarország nem változtatja meg az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó szabályozását, az EU szabálysértési eljárást indíthat ellene. A rendszer bevezetésekor a Pénzügyminisztérium több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy a magyar eva-rendszer uniókonform, így nem kell attól tartani, hogy Magyarország uniós csatlakozásával módosítani kell az egyszerűsített adózás szabályain.
A Pénzügyminisztérium álláspontja most is az, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó szabályozás megfelel az uniós áfa-irányelvnek – reagált a tárca a szabálysértési eljárás kilátásba helyezését követően. Ezt az álláspontot képviselte a PM az Európai Unió illetékes szervezeteivel folytatott megbeszéléseken is, és az evára vonatkozó szabályozással kapcsolatban a minisztériumhoz semmilyen elítélő nyilatkozat nem érkezett az Európai Uniótól – teszi hozzá a PM.
A közösség irányelv
Az értéknövekedési adóról (áfa) szóló VI. közösségi irányelv szerint az uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az áfát valamennyi tagországban harmonizált szabályok szerint szedjék be. Az eva alkalmazása pedig a bizottság véleménye szerint nem áll összhangban ezzel az irányelvvel – tette hozzá szóvivő.
Diszharmónia
Frits Bolkestein belső piaci ügyekért felelős biztos szóvivője szerint ugyanakkor az Európai Bizottság úgy véli, hogy az eva jelenlegi formájában nem áll összhangban az értéknövekedési adóról szóló egyik közösségi irányelvvel (lásd keretes írásunkat), ezért Magyarországnak módosítania kell. A problémát a biztos szóvivője szerint az okozza, hogy az eva alkalmazásával kisebb adóbevételek folynak be, mint ha ez az adózási forma nem létezne. Az a tény ugyanis, hogy az adóalapot az eva szerint adózó vállalkozás becsült forgalma (bruttó árbevétele) alapján határozzák meg, a gyakorlatban azt jelenti, hogy adóbevétel-kiesés keletkezik ahhoz a helyzethez képest, ha az általánosan érvényes 15 százalékos kulcsot alkalmaznák – mondta Jonathan Todd.
A tárca szerint ugyanakkor Frits Bolkestein, a közösség belső piaci ügyekért felelős biztosa a közelmúltban Budapesten járt, és találkozott a Pénzügyminisztérium képviselőivel, de csak annyit közölt az evával kapcsolatban, hogy az illetékes bizottság meg akarja ismerni az adózási forma részleteit. Azóta a tárca tudomása szerint semmilyen fejlemény, döntés nem született ez ügyben Brüsszelben.
Május 21-én tart ülést a bizottság és a tagállamok képviselőiből álló úgynevezett VAT-(áfa-)bizottság, és “a magyaroknak addig közölniük kell, milyen módon kívánják módosítani a rendszert. Ha nem változtatnak rajta, akkor a bizottság minden valószínűség szerint azt fogja megállapítani, hogy az eva nem áll összhangban a közösségi joggal, és szabálysértési eljárást kezdeményez Magyarország ellen” – közölte a szóvivő.
Ha a bizottság üléséig magyar részről kielégítő javaslatokat tesznek az eva módosítására, akkor a szabálysértési eljárás nem indul meg. “A célunk minden esetben az, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a közösségi jogot, nem pedig az, hogy a lehető legtöbb szabálysértési eljárást indítsuk meg” – mondta a szóvivő. A bizottság szerint a módosításnak azt kellene eredményeznie, hogy az adóbevételek szintje ugyanakkora legyen, mintha nem alkalmaznák az evát.
Van alternatíva?
A magyar hatóság ugyanakkor azzal védekezik, hogy az eva bevezetése révén nemhogy csökkent, inkább növekedett Magyarország áfa-bevétele, hiszen az eva rendszerében nem lehet levonni a költségek áfa-tartalmát. Az áfa más formában tehát befizetésre kerül, miközben a többi adónemet megspórolja a vállalkozó. Az áfán kívüli adók azonban szabály szerint is nemzeti költségvetés magánügye, az EU ezek mértékébe nem szólhat bele.
A szakértők – bár már az új adónem bevezetésekor is sejtették, hogy az unió nem fogja ezt könnyen lenyelni – számos kiutat látnak az egyezkedésre. Persze Brüsszel számára a legjobb megoldás az lenne, ha az evások ismét bekerülnének az áfa körbe. Ám ezzel éppen legfőbb vonzerejét, egyszerűségét veszítené el, miközben a 15 százalékos kulcsot megtartva az adóterheket is növelné. Ezzel szemben áll egy olyan alternatíva, hogy a jelenlegi féloldalas megoldás helyett az evázók teljes egészében kikerülnének az áfa-körből, szolgáltatásaikért, termékeikért tehát nem számolhatnának fel ilyen adót.
