Korábban megvolt?Piaci elemzők szerint a kamatmérséklésről szóló döntést már korábban meghozták – akár a múlt hét végén is -, a Monetáris Tanács összehívása csak alibi volt. Ezt a gyanút erősíti meg az is, hogy a jegybanki közlemény internetes címe (url), amely az MNB tematikája alapján tartalmazza a dokumentum elkészítésének dátumát is, november 11-ét mutat. Az MNB gyanús közleménye …/2001/hu011111_1.htm url véggel >>
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke már szombaton, a Trilaterális Bizottság Európai Tagozata ülésén arról beszélt, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatok miatt a magyar jegybank is kész 50 bázisponttal (azaz fél százalékponttal) csökkenteni irányadó kamatát. A mai döntés emiatt nem érte váratlanul a piacot, egyedül az MNB kötvényekre licitáló befektetők érezhették kellemetlenül magukat: a döntés ugyanis az aukció közben született. A bank ezért meghosszabbította az aukciót, így a kötvényvásárlók a licit hátralévő idejében már kezelni tudták az alacsonyabb kamatról szóló híradást (20 bázisponttal csökkent a hozamszint).
Kamatcsökkentési hullámNovember eleje a nagy kamatcsökkentések heteként vonul be a monetáris történelembe. Kedden az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mérséklete 40 éves minimumára alapkamatát. Rá két nappal pedig az Európai Központi Bank is csökkentett, engedve a rá nehezedő politikai nyomásnak. A sort a Bank of England zárta le, ugyancsak fél százalékpontos mérsékléssel.
Cikkünk az európai kamatcsökkentésekről >>
A Monetáris Tanács értékelése alapján a 2001. év végi áremelkedés a jegybank előrejelzésének megfelelően 7-8 százalék között alakul, így teljesíthető a következő évi inflációs cél. A forintbefektetéseken realizálható kockázati prémium a nemzetközi kamatcsökkentések következtében jelentősen megnőtt, míg az elvárt kockázati prémium a korábbi időszak tendenciáját folytatva mérséklődött. A fenti megfontolások alapján látott lehetőséget a Monetáris Tanács arra, hogy csökkentse a jegybanki alapkamatot.
Kedvező inflációAmióta június közepén az MNB áttért az inflációs célkitűzés rendszerére, a fogyasztói árszínvonal csökkenése látványos javulást mutat. A korábban 10 százalékon beragadt érték augusztusban 8,7, szeptemberben pedig már csak 8 százalék volt (12 havi alapon). Piaci elemzők a holnap nyilvánosságra kerülő októberi inflációs adat tekintetében még optimistábbak, az OTP Bank például 7,6 százalékos drágulást vár. Elképzelhető azonban az is, hogy a jegybanki kamatdöntés mögött még ennél is jobb októberi mutató áll.
Szikszai Szabolcs, az OTP Bank elemzője szerint a mai kamatcsökkentést az is indokolta, hogy a gazdasági folyamatok alapján az infláció további mérséklődésére lehet számítani. “A jegybank ezek szerint elégedett eredeti, 2001 végi 7 száazalékos és 202 végi 4,5 százalékos inflációs célkitűzéseivel.” Szikszai szerint a forintbefektetések kockázatának emelkedése miatti forintgyengülést is átmenetinek tekinti a jegybank, és hosszabb távon a forint erősödésére számít. “Valóban nem indokolta semmi az 50 bázisponttal megnövekedett kamatprémiumok fennmaradását” – tette hozzá Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő makroelemzője.
Az ING szerint a forint a kívánatos sávban van (245-255), az inflációs várakozások javulnak (amit a Reuters pool is mutat), és az importált infláció is kedvezőbben alakul. Nagy szerint ugyancsak pozitív jelként lehetett értelmezni azt, hogy könnyen túléltük az argentin adósságválságot. Az OTP Bank elemzői hosszú távon azt várják, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan, ha kisebb mértékben is, az MNB tovább csökkenti a kamatokat.
