Gazdaság

Forint: jó pofozóbábú lehet

Az új kormány fölállása után a piacok egyre árgusabb szemekkel figyelhetik majd az első gazdaságpolitikai lépéseket. Az "adósságsztori" szép pénzeket hozott eddig a shortoló spekulánsoknak, a deficitnövelő politika kockázatossá vált, hazánk esetében a gazdaságélénkítő hatása is megkérdőjelezhető.

Az euróövezettel kapcsolatos bizalmatlanság, s általános kockázatkerülés miatt gyengült 280 körüli szintekre az utóbbi napokban a forint. Az Európai Központi Bank gyanítható intervenciója, és hogy a német alsóház pénteken támogatta a 750 milliárd eurós giga mentőcsomagban való német részvételt, kedvezően hathat a piacokra, az „adósságválság-hangulat” azonban vélhetően most már nem oszlatható el olyan könnyen.

A nemzetközi folyamatokon túl az új kormány fölállásával hamarosan a belső tényezők is nagyobb hangsúlyt kaphatnak az árfolyam alakulásában.

A 10 legsérülékenyebb ország között

A Commerzbank legfrissebb elemzésében a leendő magyar kormány politikáját övező bizonytalanságot emeli ki, s hogy hazánk kilátásai gyengék Lengyel-, és Csehországhoz képest, amelyet a beszerzési menedzser index alakulása is mutat. Az utóbbi időben elharapózott „adósságválság-hangulat” miatt a magyar államháztartási hiánycél kiemelten fontossá válhat.

Maga a leendő gazdasági miniszter, Matolcsy György nyilatkozta a Bloombergben, hogy Magyarország adósságszempontból a 10 legsérülékenyebb ország között van. Ugyanakkor arról is szót ejtett, hogy a Bajnai-kormány által vállalt 3,8 százalékos (GDP arányos) államháztartási hiány nem tartható, utolsó média megszólalásaiban 5-6 százalék körüli hiánycélról beszélt, amelyre az IMF is rábólinthat.

A megemelt hiánycéllal kapcsolatban általános elemzői vélemény még mindig, hogy ha az IMF áldását adja rá, akkor a befektetők sem fognak aggódni miatta, az IMF-megállapodás ugyanis nagy biztonságot nyújt hazánknak (biztos az államadósság finanszírozása, nincs államcsődveszély).

Az eladósodott állam adót csökkent

Ám az „adósságsztori” egyre erőteljesebb előtérbe kerülése kezdi némileg árnyalni a véleményeket. Fölvetődik a kérdés ugyanis, vajon hogy reagálnak a piacok a jelenlegi adósságválság hangulatban, hogy egy olyan ország, amelynek államadóssága a GDP 80 százaléka körül van (mint speciel hazánk), adócsökkentésekbe kezd.

Még akkor is, ha rendelkezésre áll az IMF mentőöve – feltehetően ez sem fog örökkön-örökké a rendelkezésre állni, még ha sikerül is az új kormánnyal a megállapodást tető alá hozni, és az együttműködés is zökkenőmentes lesz.

Nincs értelme a deficitnövelésnek

„Ha most (…) újból lényegesen emelkedne az államháztartás deficitjének aránya, újabb hitelmegvonással, ezzel együtt a forint újabb árfolyamzuhanásával és ismét a pénzügyi csőd veszélyével kellene szembenéznünk” – írja Erdős Tibor közgazdász, akadémikus a Pénzügyi Szemle legfrissebb számában. A tudós tanulmányában igyekszik eloszlatni a költségvetési eszközökkel történő élénkítéshez kapcsolódó reményeket, s számos okot sorol föl, amiért hazánknak ez nem a járható út.

Ezen okok egyike a multinacionális cégek hazai leányvállalatainak különleges szerepe, döntéseikben ugyanis nem játszik meghatározó szerepet a kormányzat gazdaságpolitikája. Csupán azért, mert az államháztartás deficitje nő, például a bérjárulék százalékának csökkentése miatt, teljesítményüket nem fogják növelni. De ha mégis növelnék, annak is mérsékelt lenne a húzóhatása, mivel a hazai beszállítói arány alacsony. A multik [Magyarországnak jelentett] „hozamát” éppen a bérek, és bérjárulékok fizetése jelenti – derül ki az akadémikus tanulmányából.

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a görög lecke világos minden kis EU államnak: ha nem csökkentik a költségvetési hiányukat, akkor magas a kockázata a spekulatív támadásoknak, és nem sok reményük van megfelelő segítséget kapni szomszédaiktól, csak ha fájdalmas, és a bajaikat elmélyítő megszorításokat vállalnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik