Közel a tűréshatár
Ha a bankokat sújtó terhek túllépnek egy bizonyos szintet, akkor azt már nem viselik tétlenül a bankok – válaszolta lapunk kérdésére Erdei Tamás. Miután határon átnyúló tevékenységet végeznek a bankok, nem olyan nehéz más országban kimutatni a nyereség egy részét, vagy például fiókká alakítani az itthoni részleget, mondta a Bankszövetség elnöke. Nem valószínű, hogy egy-egy bank hirtelen bezárná a kapuit, de könnyen elképzelhető, hogy a jövőben már nem Magyarországra helyezi egy-egy nagyobb nemzetközi pénzügyi csoport például a back-office tevékenységét, hanem más országba.
A Bankszövetségnek elege van abból, hogy a politika populista és demagóg módon hangulatot kelt a bankok ellen – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Erdei Tamás.
Diszkriminatív és alkotmánysértő
A Bankszövetség elnöke szerint a Gyurcsány-csomag részeként bejelentett újabb banki különadó (ezúttal a pénzintézetek állami kamattámogatással elért profitjából részesedne extra mértékben a kormány – a szerk.) elvi okokból elfogadhatatlan, mert a kamattámogatásból nem a bankok, hanem az ügyfelek profitáltak és profitálnak. A bankok kvázi ügynökként járnak el, a kamattámogatás gyakorlatilag csak átfolyik a pénzintézeteken és az abból származó banki nyereség szigorúan behatárolt – fogalmazott Erdei Tamás.
A banki különadó ráadásul súlyosan diszkriminatív, mert csak a bankszektort sújtja, ezért az erről szóló jogszabály elfogadása esetén a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordulna – közölte Erdei Tamás a FigyelőNet kérdésére. Amennyiben a jogszabály mégis hatályba lépne, az új adó által a bankokra rótt többletterheket ügyfeleikre hárítanák – tette hozzá. “Ez nem zsarolás, pusztán figyelmeztetés a kormány felé”, fogalmazott a szakember, hogy mindenki tisztán láthassa: a banki különadóval nem a bankokat, hanem az állampolgárokat sújtanák. “Ennél tisztább dolog lenne egyszerűen csökkenteni vagy megvonni az állami kamattámogatást” – tette hozzá Erdei.
Sávos szolidaritási adó
Erdei Tamás ugyanakkor lehetségesnek nevezte, hogy az újabb különadó helyett szektorsemleges módon több szolidaritási adót szedjen a kormány a nyereséges vállalatoktól. Az elképzelést a bankvezető nem részletezte, de annyit mondott, hogy a nagyobb profittal rendelkező cégek esetleg sávosan több társasági nyereségadót fizethetnének, mint az egyébként tervezett négyszázalékos teher.
Erdei hozzátette: mivel a pénzintézetek idén még fizetik az előző banki különadót (a banki nyereség 8 százalékában két évre meghatározott adót – a szerk.), elfogadhatatlannak tartja, hogy a szolidaritási adót már szeptembertől beszedjék tőlük, ahogyan az a kormány tervezetében áll.
Csak jövőre jöhet a kamatadó
A szeptemberi induló dátum a kamatadó esetében is elfogadhatatlan, mondta Erdei Tamás, aki szerint technikailag kivitelezhetetlen az ilyen korai bevezetés. Erdei, aki egy személyben az MKB első embere is, elmondta, a pontos szabályozás megszületése után már nem lesz idejük a bankoknak informatikai rendszerük átállítására. Ugyanakkor közölte: a kamatadóval egyetértenek, azt jövő januártól minden nehézség nélkül át tudják utalni a bankok az APEH-nek.
A kiigazítást meg kell tenni
A több sérelmezett pont dacára összességében mégis üdvözlik azt, hogy a kormány rászánta magát az államháztartás rendbetételére. A Bankszövetség ugyanakkor hiányolja, hogy a programban egyelőre számos kérdést nem konkretizáltak, és nem látni, hogy a megszorító lépések után milyen jövőkép bontakozik ki a magyar gazdaságban, például, hogy az átmeneti adóemelések után hosszabb távon milyen “normális adórendszer” lép életbe.
Erdei Tamás kiemelte: a szövetség egyetért azzal is, hogy rövid távon nem lehet csak a kiadások csökkentésével elérni az egyensúlyi helyzetet, hanem ehhez a bevételeket is jelentősen meg kell növelni, de kételyeit fogalmazza meg a tekintetben, hogy ezzel párhuzamosan valóban megvalósulnak-e a strukturális, az ellátó rendszereket érintő reformok. A szövetség megítélése szerint az államháztartási deficitet az államháztartás átfogó átalakítása, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer megreformálása után lehet tartósan alacsony szinten tartani. A reformok elmaradása esetén viszont fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország versenyképtelensége konzerválódik, figyelmeztetett a kockázatokra az elnök.
Erdei Tamás szerint a csomag egyértelmű negatív következménye lesz, hogy rövid távon lelassul a GDP növekedési üteme, valamint a munkanélküliség és az infláció megemelkedik. Ezzel együtt mindezt meg kellett lépni, csak sokkal jobban kellett volna kommunikálni, illetve érdemes lett volna egyeztetni a szakmai szervezetekkel – összegezte véleményét a Bankszövetség elnöke.
