Módszertani megjegyzések
A Marketing Centrum munkatársai 2002. január 11. és 20. között összesen 1988 18 évnél idősebb polgárral készítettek személyes interjút, a megkérdezettek háztartásaiban. Munkatársaink 136 mintavételi körzetben véletlen sétás eljárással választották ki a felkeresett háztartásokat, és kvóta szempontok figyelembevételével döntöttek arról: kit kérdeznek meg a kiválasztott háztartásokban. A mintavételi pontok regionálisan és település szerkezet szerint jól tükrözik az országot, és az egyes mintavételi körzetekben az ott élők számával arányosan készültek interjúk. A véletlen kiválasztásból eredő kisebb mintatorzulásokat több szempontos súlyozással korrigáltuk. Az alapadatok becslési hibája általában (válaszok szóródásától, és a válaszadók számától függően) kisebb mint +/- 3 százalékA kutatás részletes adatai a Marketing Centrum honlapján >>
Óriási csaták a pozíciók megőrzéséért
A legfontosabb jellemzőkben, a biztos szavazó pártválasztók és a megkérdezettek teljes körében egyaránt megegyezik az MSZP és a Fidesz-MDF választási szövetség támogatottsága. A szocialistákra a biztos szavazó pártválasztók 41, a fiatal demokratákra a 40 százalék szavazna, vagyis a különbség jóval kisebb a hibahatárnál. Jelentős különbségek vannak azonban a pártok megítélésében, ha a részleteket nézzük.
(Lásd diagramunkat >>)
A Marketing Centrum januári adatfelvételében vannak olyan adatok melyek azt sejtetik, hogy azon a területen a Fidesz a népszerűbb, és vannak olyanok is, melyek a mérleg MSZP felé billenését ígérik. Biztosan csak annyit állíthatunk, hogy egyáltalán nem lefutott a meccs.
A két nagy párt táborának részvételi elszántságában nincs különbség: 68, illetve 69 százalékuk ígérte biztosra választási részvételét. A két nagy párt közötti versenyben tehát az is dönthet, hogy melyikük tudja majd jobban aktivizálni a híveit. (Régebben az MSZP támogatói lényegesen aktívabbak voltak, mint a Fidesz támogatói.) 
Medgyessy és Orbán – fej-fej mellett
A választókedvet nyilvánvalóan növeli az, ha valaki lát maga előtt egy célt, melynek elérését támogathatja a voksaival. Ilyen cél lehet például az, hogy eldönthetjük: ki legyen a miniszterelnök a következő ciklusban. Ugyanakkor e kérdés megítélésénél is holtverseny van a két nagy párt között.
Orbán Viktort a megkérdezettek 31 százaléka látná szívesebben a miniszterelnöki székben, Medgyessy Pétert pedig 30 százalékuk. (18 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre, 6 százalék mást említett – például Kuncze Gábort vagy Csurka Istvánt – 15 százalék pedig azt mondta: egyiküket sem. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy a hivatalban lévő miniszterelnöknek előnye szokott lenni, és 1998 elején Horn Gyulát lényegesen többen választották, mint Orbán Viktort.
(Lásd diagramunkat >>)
Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
•A 3. héten – immáron ötödik hete – ismét a kedvezménytörvény és a magyar-román megállapodás körüli politikai vita volt a leghosszabb ideig napirenden maradó téma. Ám ezúttal csak a hét első három napján került a vezető hírekbe, ezt követően lekerült a napirendről.
•A választási kampány nyitányaként is felfogható, hogy a héten egyrészt jelentős számú negatív megszólalás akadt (“negatív kampány”), másrészt az azonosított 12 téma közül hat valamilyen politikai rendezvényhez kapcsolódott.
•A Fidesz-MPP (összes: 8, pozitív: 4, negatív: 5) két politikai esemény (Orbán-Blair találkozó, az országos választmány ülése) és két sportpolitikai kezdeményezés (olimpiai aláírásgyűjtés, befektetés a labdarúgásba) kapcsán került pozitív témákkal a vezető hírekbe. A legnagyobb kormányzó párt kapcsán öt negatív ügyet is azonosítottunk (kedvezménytörvény, kecskeméti lakásügy, Kökény és Torgyán vádjai, valamint az “elnök emberei” sajtótájékoztató).
•Az FKGP (1, 1, 0) a szombati kampánynyitó nagygyűlés kapcsán három “néma” hét után tért vissza ismét a napirendre.•Az MDF (0, 0, 0) a héten nem jelentkezett megszólalással.
•Az MSZP (6, 1, 2) több témában is megszólaló volt, ám mindössze egy pozitív ügyben azonosítottuk (Medgyessy egészségügyi ígéretei). A párt a héten két negatív témát “szenvedett el”, mindkét esetben a Fidesz megszólalásai voltak a szocialisták számára hátrányosak (a kedvezménytörvény és Kökény Mihály debreceni látogatása kapcsán).
•Az SZDSZ (0, 0, 0) esetében utoljára 2001 19. hetében fordult elő, hogy a párt nem volt szereplője az adott hét politikai napirendjének.
•A MIÉP (1, 1, 0) a párt szombati rendezvénye kapcsán megszólaló volt a héten.
•Az Új Baloldal (1, 1, 0) Szűrös Mátyás listavezetővé választásával lépte át az ingerküszöböt.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
Az MSZP felé billentheti a mérleget az is, hogy a mindössze a megkérdezettek 22 százaléka vélekedik úgy, hogy a jelenlegi kormány teljesítménye jobb, mint az előzőé volt, miközben ennek ellenkezőjét 35 százalékuk gondolja. (37 százalék nem lát különbséget a két kormány teljesítménye között, 6 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)
(Lásd diagramunkat >>)
Ugyanakkor a Fidesz felé billentheti a mérleget az, hogy a polgárok 35 százaléka az ő győzelmükre számít, miközben az MSZP győzelmére mindössze 26 százalékuk. (35 százalék nem tudja, 4 százalék pedig más párt győzelmét feltételezi.)
Mostanában tele van a sajtó azzal, hogy milyen nagy számszerű eltérések vannak az egyes intézetek becslése között. Az igazán nagy eltérések azonban a “biztos pártválasztók” válaszai alapján készített becsléseknél mutatkoznak, az összes megkérdezett körében “mért” értékeknél korántsem ennyire drámaiak a különbségek.
Nagy az érdeklődés, elmennek szavazni
A január 11. és 20. között megkérdezett 1988 polgár 56 százaléka ígérte biztosra választási részvételét a Marketing Centrum munkatársainak. Ugyanakkor a választási részvételüket biztosra ígérők 19 százaléka nem árulta el, hogy melyik pártra szavazna “jövő vasárnap”. Döntő többségük azért nem, mert maga sem tudja.
A választásokon résztvevők arányát a dönteni tudó és akaró “biztos szavazók” mintán belüli aránya alapján tudjuk a legpontosabban megbecsülni. Legalábbis a választásokhoz közeli adatfelvételek esetében. Ezek alapján “jövő vasárnapra” mindössze 45 százalékos részvételi arányt prognosztizálnánk.
Április 7. azonban még messze van. Addig még sokan fognak dönteni valamelyik párt javára, és abban is biztosak lehetünk, hogy a választási kampány hatására a szavazókedv is növekedni fog. Így aztán nincs igazán okunk azt feltételezni, hogy 2002-ben lényegesen alacsonyabb lesz a résztvevők aránya, mint 1998-ban volt, noha 1998 elején azért többen ígérték biztosra választási részvételüket, mint most.
A szavazókedv leginkább azon múlik, hogy mennyire erős a párthoz kötődés érzelmi töltése, illetve azon, hogy mennyire látnak maguk előtt világos célt a választópolgárok. Ennek tükrében különösen érdemes megnézni az egyes pártok támogatói táborán belül is a “biztos szavazók” arányait.
Jelenleg a MIÉP támogatói a legelszántabbak: 79 százalékuk ígérte biztosra választási részvételét. Ez egyben azt jelenti, hogy a MIÉP akkor jut a legtöbb mandátumhoz, ha alacsony lesz a választásokon résztvevők aránya. Az SZDSZ támogatói körében viszont mindössze 59 százalék a “biztos szavazók” aránya, tehát a szabaddemokraták a legérdekeltebbek abban, hogy választási részvételre buzdítsák híveiket.
