Európai uniós előírást követve egy kormányrendelet 2009 elejétől Magyarországon is életbe lépteti a magán- és középületek energetikai tanúsítását. A köznyelvben zöldkártyaként vagy lakcímkeként értelmezett dokumentum 10 fokú skálán jelöli a lakás vagy épület energiahatékonyságát. Minderre azért van szükség, mert uniós átlagban az országok energiafogyasztásának mintegy 40 százalékát fűtésre fordítják: az „A+” jelzés a legtakarékosabb, az „I” pedig a legenergiapazarlóbb épületeknek jár majd – mondta el a FigyelőNetnek Király Zsuzsanna, az Energia Klub munkatársa.
Csak nyerhetünk vele
A „zöldkártya” új építésű lakások esetében kötelező, használt ingatlanoknál azonban a tulajdonos dönti el, hogy elvégezteti-e a felmérést, amelynek rendeletben előírt költsége maximum 11 ezer forint lehet. Az Energia Klub szerint két okból is érdemes kikérni a 10 évre érvényes dokumentumot. Egyrészt adásvételkor értékes információt jelent, hogy hol és milyen úton szökik az energia. Másrészt, ha az ingatlan „C”, vagy annál gyengébb kategóriába tartozik, az energiatanúsítást végző szakember írásban tesz javaslatot az energiahatékonyság növelésére.
Átlag háztartás rezsiköltségének megoszlása (forrás: Energia Klub)
Király Zsuzsanna hangsúlyozza, hogy ilyenkor a gyártóktól független szakembertől kaphatunk tanácsot, aki nem mindenáron a nyílászárókat akarja velünk kicseréltetni, ha például a kazán rossz. A minősítést új ingatlanra a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján is ki lehet adni. Használt lakások esetében azonban csak felsőfokú végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkező, a mérnöki vagy az építészkamaránál jogosultsági vizsgát teljesítő személy végezheti.
Nem lesz elég szakember?
És épp ez az egyik pont, ami a gyakorlatban megnehezíti majd a lakcímke tömegessé válását – emeli ki az Energia Klub szakértője. Képzeljük el, mennyire motivál egy magas képzettségű, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mérnököt az 5500 forintos órabér, amikor a munkára, vagyis egy-egy energiatanúsítvány elkészítésére maximum két órát fordíthat. Király Zsuzsa szerint az árakat a piacnak kellene meghatároznia.
ossza meg velünk!
Ön mit tett 2008-ban a háztartás energiahatékonyságáért? Ossza meg az FN olvasóival az FN Tudósítóban, vagy írja meg nekünk e-mailben!
Kifogásolja a maximált munkadíjat Bánhidi László, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke is. Az első vizsgákra eddig alig negyven fő jelentkezett, holott a kormányrendelet értelmében január elsejétől új épületekre nézve a tanúsítvány kötelező. Bánhidi szerint országosan körülbelül 500-1000 minősítést végző szakemberre lenne szükség. Az alelnök neuralgikus pontnak tartja azt is, hogy a rendelet értelmében a rezsiszámlák alapján is el lehet készíteni az energetikai tanúsítványt. A számlák ugyanis nem annyira a hőveszteségről, mint inkább a lakók szokásairól és komfortérzetéről árulkodnak – mondja az alelnök.
A „pénzbüntetést” a fűtésszámla jelenti
A tanúsítvány általában az ingatlan tulajdonosának vagy használójának tájékoztatására szolgál, a korszerűsítési javaslat pedig – mint egy szakvélemény – segítséget nyújthat az energiatudatos felújításhoz. Új épületek esetében a jelenleg hatályos energetikai minimumkövetelmények teljesítését is igazolja – nyilatkozta lapunknak Soltész Ilona, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építésügyi és építészeti főosztály osztályvezetője.
Egyes energiamegtakarítási célú pályázatoknál – például paneles pályázatok – az épületek korszerűsítés előtti és utáni energetikai minőségének jellemzését is e dokumentummal lehet a legjobban megmutatni. Külföldi tapasztalatok szerint az épületek energetikai jellemzőinek feltüntetése hosszabb távon az ingatlanok árát is befolyásolja, elismerve az alacsonyabb üzemeltetési költségek előnyét. Továbbá ösztönzi az embereket, hogy mindennapi tevékenységük során takarékosan viselkedjenek. A tanúsítvány végső célja pedig a lakossági energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
Meglévő épületek esetében a tanúsítvány bármilyen kedvezőtlen eredménye szankció nélkül marad, a „pénzbüntetést” maguk a fűtésszámlák jelentik – fogalmaz az osztályvezető. Új épületeknél azonban 2006. szeptember 1-jétől energetikai minimumkövetelményeknek kell eleget tenni, amit az építési engedélyezési eljárásban bizonyítani kell. Ha az építés során az engedélyezett tervektől eltértek, és a kész épület tanúsítványa nem éri el a követelményszintet, akkor az építésügyi hatóság az épület utólagos hőszigetelését, vagy a terveknek megfelelő átalakítását is elrendelheti.
