A King’s Fund nevű agytröszt jelentéséből kiderült, hogy a lakosság leggazdagabb és legszegényebb tíz százalékának várható élettartama között 2,5 évvel csökkent a különbség 1999 és 2010 között: míg az 1999-2003-as időszakban 6,9 év, addig a 2006 és 2010 közötti években 4,4 év volt a különbség. A születéskor várható élettartam szerte Nagy-Britanniában emelkedett, a legnagyobb mértékben azonban az ország legszegényebb részein.
David Buck, az intézet vezető kutatója, szerint bár a szegénység és a rossz életkilátások közötti összefüggés köztudott, kiderült, hogy már nem feltétlenül állja meg a helyét, és sok tényező szerepét még nem értik teljesen. A 2006 és 2010 közötti évekről beszélve azt mondta, általában jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek, csökkent a munkanélküliség és javult a lakhatás, ami nagy valószínűséggel közrejátszott az adatok javulásában.
A központ szerint szerepe lehetett ebben az egészségügyi minisztérium programjainak, amelyeket kifejezetten az alacsonyabb várható élettartamú emberek lakta területekre szabtak, arra bíztatva az ott élőket, hogy figyeljenek jobban oda például a cukorbetegségre és a magas koleszterinszintre.
A kutatás szerint egyes területek a statisztikai modellnél jobban, míg mások rosszabbul teljesítettek, ami a szakpolitikai intézkedések gyakorlatba való átültetésekor rendelkezésre álló tudás, a történelem és a tapasztalatok tekintetében felmerülő különbségekre vezethető vissza.
