Aki rápillant az idei és a tervezett jövő évi költségvetésre, az érdekes jelenségre figyelhet fel: mind a kiadási, mind a bevételi oldalon csökkentek a fő számok. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a kiadásnál a 17 190 milliárd forintos idei értéket 16 551 milliárd forintra faragták le jövőre (csökkenés 639 milliárd forint). A bevételeknél pedig 16 312 milliárd forint (2015) helyett csak 15 790 milliárd forintot lőttek be (csökkenés: 522 milliárd forint).
De mi ebben az érdekes? Erre hívta fel a figyelmünket az Erste Bank elemzője, Ürmössy Gergely.
Látványos lépés
Visszanézve az évek során készült költségvetéseket, az derül ki, hogy minden alkalommal folyamatosan nőttek a bevételi és a kiadási főszámok – mondta a szakértő. Ehhez képest látványos fordulat, hogy most végre csökkentek.
Azért „végre”, mert a kiadási oldal csökkenése azt jelzi, hogy hosszú idő óta először mérséklődhet az állami újraelosztás (redisztribúció) mértéke. Ami fontos változást jelenthet és már régóta kívánatos lett volna, mert Magyarországon elég magas az érték. Ürmössy szerint a GDP-hez viszonyítva 54 százalék körüli lehet a mutató, miközben a többi kelet-közép-európai országban 35-42 százalék között mozog. Úgy becsülte, hogy a jövőre tervezett állami kiadáscsökkentés nagyjából 50 százalékra tornázhatja le.
Varga Mihály egyébként szeptemberben beszélt már arról, hogy a kiadási oldal lefaragásával csökkenteni szeretnék az újraelosztást. Igaz ő az idei évre 50,6 százalékos arányt várt, és akkori bejelentése szerint ezt tervezte 2017-ig 45 százalékosra csökkenteni.
Miért jó, ha kisebb az állami újraelosztás?
A kisebb újraelosztás azért lenne jobb, mert a kiadások csökkentésével párhuzamosan a bevételeket is csökkenteni lehet. Vagyis kevesebb adót kellhet befizetnünk.
Így pedig több pénz maradhat a gazdaságban, ami ösztönözheti a növekedést és a munkahelyteremtést. És több pénz maradhat a lakosságnál, ami serkentheti a fogyasztást és/vagy a megtakarításokat. Vagyis pozitív változások indulhatnak el.
Ez egy első lépés a jó irányba, és ha tendencia lesz belőle, vagyis évről évre kicsivel mérséklik az újraelosztást, akkor az további pozitív változásokat hozhat – valószínűsítette a szakértő.
Fotó: Thinkstock
Elvileg és gyakorlatilag
Ahogy már írtuk, a kiadáscsökkentéssel párhuzamosan a magyar kormány is csökkentette a költségvetési tervezetben a bevételi oldalt is. Csakhogy van egy kis bibi.
Adóból ugyanis összességében az ideinél nagyobb bevételt terveztek. Igaz, nem minden adónemben, hiszen a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből például kevesebbet várnak (-28,6 milliárd forint). Viszont a fogyasztáshoz kapcsolt adókból és a lakossági befizetésekből több bevételre számít jövőre az állam (+236,9 milliárd forint). Akárcsak a foglalkoztatáshoz kötődő szociális hozzájárulási adóból és járulékból (+246,8 milliárd forint).
A költségvetés bevételi oldalán egyetlen jelentős csökkenést fedeztünk fel (mínusz 841 milliárd forint), de az nem adónál találtuk. Hanem az úgynevezett „szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál”, ami az uniós forrásokat takarja. Szóval ilyen oldalról az „adócsökkentés költségvetése” szlogen nemigen áll meg, ami a bevételi terveket illeti.
Adócsökkentés mellett is több adóbevételt várnak
Másrészt viszont mégiscsak lesz adócsökkentés, hiszen mint ismert, a személyi jövedelemadónál 1 százalékos mérséklés jöhet (16 helyett 15 százalék). Igaz, így is 46 milliárd forinttal magasabb, 1658 milliárd forintnyi szja-bevételt várnak jövőre. Vagyis arra számíthatnak, hogy nő az adóalapunk (az adóköteles jövedelmünk), vagy több adózó lesz, vagy mindkettő.
A sertéshús áfájánál pedig 22 százalékos lehet a csökkenés (27 helyett 5 százalék), ami kisebb kiadást jelenthet nekünk a hentesnél. Feltéve , hogy az adócsökkentés átmegy az árakba. Összességében azonban áfából is az ideinél nagyobb bevételt várnak jövőre, 3351 milliárd forintnyit (az idei elvárást 179 milliárd forinttal fejelték meg). Tehát a fogyasztás bővülését is belekalkulálhatták már a bevételi tervbe.
Ezen kívül csökkenhet a bankadó is (55 milliárd forinttal), ami szintén kedvező változást jelenthet, hiszen ha csökken a bankokon az adónyomás az elvileg magával hozhatja a hitelkamatok további csökkenését.
