Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint változatlanul bizonytalanok a növekedési kilátások a világgazdaságban.
Magyarországon a növekedési esélyek javítása érdekében a sáveltolásról hozott döntés a monetáris és fiskális politika újabb súrlódásához és a pénzpiac alapos megzavarásához vezetett. A versenyképesség szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró bérköltségek csökkentése érdekében azonban továbbra sem történt előrelépés. Fontos és alapvető feladat, hogy a reálbérek csak a tényleges gazdasági teljesítmény emelkedéséhez igazítottan növekedjenek.
A belföldi fogyasztás továbbra is elmarad a várttól, a tartós fogyasztási cikkek vásárlása pedig ismét csökkent. Az iraki háború befejezésétől várt fellendülés csak a bizalmi indexekben, és nem a lakossági vásárlásokban mutatkozott meg. Mindezek mellett a külső egyensúly romlása is mind nagyobb méreteket ölt. 2003-ban 2,5 százalékos növekedéssel, 2004-ben ennél magasabb 3 százalékos dinamikával lehet számolni.
A hazai GDP az első negyedévben jóval a várakozások alatt, 2,7 százalékkal bővült. A kedvezőtlen növekedési ütem mögött elsősorban a beruházások csökkenése áll, ami az építőipari termelés első négy havi kiugróan magas, 12,6 százalékos visszaesésében is tükröződött. Kedvező folyamat indulására utalhat, hogy az ipari termelés 5 százalékkal, az ipari exportértékesítés pedig 8,4 százalékkal emelkedett az első négy hónapban. A beruházások, valamint a kivitel lassabb dinamikája miatt 2003-ban a bruttó hazai termék 3,4 százalékos, míg 2004-ben közel 4 százalékos növekedésével számolhatunk.
Az államháztartás hiánya áprilisban elérte az éves terv felét, májusban viszont csak kisebb mértékben romlott az egyenleg. Az állami beruházások értéke 2003-ban jelentősen csökkent, a folyó kiadások azonban korábbi kötelezettségvállalások miatt a kívánatosnál nagyobb mértékben növekedtek. A június 4-én bejelentett kiadásszűkítő intézkedés 76 milliárd forintról szól, ami a várható GDP-nek mindössze 0,4 százaléka. A gazdaság lassulása következtében kieső adóbevételek, valamint a korábbi elkötelezettségekhez képest a lépés inkább demonstratívnak tűnik. Ez kedvező jel a következő évi államháztartási folyamatok tekintetében, hiszen a kormány elkötelezettnek tűnik a deficit lefaragása mellett. A hiány idén a GDP 5,2 százalékáig, jövőre pedig 4 százalék közelébe süllyedhet.
A költségvetés valamint a lakossági finanszírozási igényének növekedése a külső hiány növekedésével párosul. A folyó fizetési mérleg áprilisban megközelítette az 1,6 milliárd eurót. A működőtőke egyenleget a tőkeexport csökkenése mellett a hazai cégek tőkeimportjának emelkedése is rontotta. 2003-ban 3,6 milliárd eurós folyó fizetési mérleg hiányt prognosztizálunk.
A forint árfolyamsávjának 2,26 százalékos eltolását követően a deviza jelentős mértékben gyengült. A fiskális és monetáris politika eltérő árfolyamcélja a bizonytalanságát jelentősen megnövelte a piacon. Az inflációs cél szempontjából elfogadható árfolyam kialakítása érdekében a jegybank kétszer, összesen 3 százalékponttal emelte meg az irányadó kamatot. A jelenlegi, 9,5 százalékos kamat ugyanakkor a hitelköltségeket növeli meg olyan mértékben, hogy kedvezőtlen növekedési kilátások mellett hosszú távon nem tartható. A közeljövőben az irányadó kamat csökkenése várható.
Az infláció májusban 3,6 százalékra süllyedt, az év hátralévő részében azonban a 12 havi árindex növekedésére számítunk. Az áralakulást alapvetően meghatározza az élelmiszerárak nyár végi emelkedése, néhány hatósági áras szolgáltatás (tömegközlekedés, távfűtés) drágulása, valamint az importált cikkek árának változása. Az olaj világpiaci ára ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat. Összességében az év végére 5 százalék feletti árindexet, míg az év átlagában 4,8 százalékos inflációt prognosztizálunk. 2004-ben 4,5 százalékos árindex várható.
