135 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én a Tisza Szeged kilencvenöt százalékát elsöpörte. A város néhány év alatt újjáépült európai segítséggel, melynek emlékét a körútak is őrzik.
Emlékmenettel – aKlauzál térről az Árvízi emlékműig – adóztak a szegediek a város újjászületésének kedden, március 11-én délután. A megemlékezésen Botka László polgármester mondott beszédet.
Egyetlen éjszaka alatt hatvan ezren lettek földönfutók
A 73 ezer lakos közül hatvanezer földönfutóvá vált. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Tisza árja a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél átszakította, a várost az árvíz valósággal hátba támadta és északnyugatról, Rókus felől nyomult be mindent elsöpörve
1879. március 12-én csak a város legkiemelkedőbb része, a Palánk környéke maradt szárazon. katasztrófa legalább 250 emberéletet követelt a 75 ezer lakosból, 60 ezer vált lakhatatlanná.
Újjáépülés
Szeged gyorsan újjáépült: 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 1314 földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín készült el négy esztendő alatt. A szegediek megmenekülésük emlékére fogadalmat is tettek: templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére. A Fogadalmi templom építését 1913-ban kezdték el, ám az első világháború kitörése miatt csak 1923-ban folytatták.
Szeged történelme a sorsfordító pillanatokban mindig a jövő felé tett nagy lépések története, 135 évvel ezelőtt a nagyárvíz pusztítása után a szegediek összefogtak és nem a régi várost építették újjá maguknak, hanem egy modern európait nekünk – mondta Botka László polgármester az Árvízi emlékműnél tartott megemlékező beszédében.
Élniakarás
Azon a borzalmakkal teli éjszakán megsemmisült a város. Az életösztön pedig ilyen borzalmas helyzetben egyetlen dolgot sugall: csapot-papot hátrahagyva menekülni. De a szegediek nem ezt a megoldást választották.
Szegedről a vész óráiban jószerével senki nem menekült. Az emberek dacolva az elemekkel, nem a hátukat mutatták a veszedelemnek, hanem hihetetlen akarással szembe fordultak vele… Ez a híres, szegedi élniakarás, ez az összefogás, ami akkor is, ott is, az élet legsötétebb pillanataiban is azonnal működésbe lépett – mondta a szeged.hu-nak a polgármester.
Szeged négy rövid esztendő alatt újjászületett és ez jelentette számára a fejlődés első lépését. Ezzel a hatalmas lépéssel fölépült a második Szeged.
Új védelem
Megtanulta a város 2006-ban, minden idők legnagyobb szegedi árvizekor is, hogy nem gumicsizmás kormányfőre van szükség, hanem korszerű védművekre és szakértelemre. Ezért épül a korszerű partfal.
A legmodernebb gát épül meg Szegeden, ismét annak az Európának a segítségével, amely immár 135 éve bizonyítja, hogy a város számíthat rá. Európa az elmúlt évtizedben mindent megadott ennek a városnak, amit falakban, utakban, téglában, kőben megadhatott.
Tavasz akar lenni
Mi olyan Szegedet építünk, ahol az egyetlen mérték az érték. Én hiszem, hogy az az erő, ami 135 éve összekovácsolta, mozgósította a szegedieket, az még mindig meg van.
„Ha egyszer tavasz akar lenni, az összes jégpáncélok hiába erőlködnek és hiába tiltakoznak” – írta Szeged nagy költője, Juhász Gyula. Hiszem, hogy Szegeden és az országban 2014-ben tavasz akar lenni – fejezte be megemlékező beszédét Botka László.
A Dóm összes harangja egyszerre fog megszólalni
Az évforduló alkalomból március 12-én, szerdán hajnal 2 órakor megszólaltatják a Fogadalmi templom harangjait. Különlegessége ennek az alkalomnak, hogy a Dóm összes harangja egyszerre fog megszólalni.
