Az eddigi információkból úgy tűnik, 14 vidéki kórházban alaposan átalakulhat, gyakorlatilag megszűnhet az aktív fekvőbeteg ellátás a májustól felálló új rendszerben, ez öt százalékot szabadíthat fel a fekvőbeteg finanszírozásnak. A teljes magyar fekvőbeteg ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a GYEMSZI, amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról.
A döntés, amelytől az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ, egy olyan szempontrendszer alapján történik, amely nem átlátható vagy számon kérhető. Nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot – hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium /Nefmi/ péntek esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Csorna és Győr mellett, az ország több városának képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy az érintett városokban működő kórházak, milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Az infoRábaköz.hu megpróbált utánajárni, hogy kikkel egyeztettek a kórházak bezárásáról, és milyen eredmény várható a csornai Margit kórház esetében. Információik szerint sem a fenntartó csornai önkormányzat polgármestere, sem az intézmény igazgató főorvosa nem kapott meghívást, és nem vett részt ezen az egyeztetésen.
Összességében, a február 10-én, pénteken ismertetett lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79-re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben 3569 ágyat érinthet. A megmaradó 79 kórházból 10 speciális ellátásra szakosodott, illetve a közeljövőben további kórház-egyesítések is várhatóak.
