Pedig az augusztus végén változó KRESZ már előírja, hogy a nem érintett járművek vezetőinek is segítséget kell nyújtaniuk egy balesetnél.
Az autósok több mint 90 százaléka nem áll meg, nem megy oda a sérülthöz, hogy tájékozódjon, tud-e tenni valamit. Általában attól félnek, hogy bajt csinálnak. Egy tanulmány adatai szerint a magyarországi balesetek 2,5 százalékánál nyújtanak elsősegélyt a mentő kiérkezéséig. Ezekről a lesújtó tényekről beszélt Dr. Hornyák István, a Semmelweis Egyetem ETK Sürgősségi Ellátás Tanszék adjunktusa a szeptember 8-i Elsősegélynyújtás Világnap alkalmából.
Csak közlekedési balesetben 15 ezren sérülnek meg és több ezren halnak meg évente, pedig sokak élete azokon a perceken múlik, amíg kiér a mentő. Például a hirtelen szívmegállás miatt meghaltak 60 százaléka megmenthető lenne, ha azonnal újraélesztenék őket. Az egy-egy pozitív példa ellenére a legtöbben az alapszintű újraélesztést sem tudnák alkalmazni a gyakorlatban, nem tudnák mit kell tenni, ha elájult vagy erősen vérző embert találnak egy baleset helyszínén.
A magyar autósok alig néhány százaléka áll csak meg, ha balesetet lát, annak ellenére, hogy minden gépjárművezető vizsgázott elsősegélynyújtásból. Csakhogy Dr. Hornyák István szerint a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegély-tanfolyamot többségében nem veszik komolyan, sőt évekig nem volt kötelező tanfolyamra járni, csak vizsgázni. A szakember szerint felszínes az oktatás, az elsősegélytudás esetleges és gyenge, ezért rendkívül alacsony a segélynyújtási szándék.
Abban az esetben, ha meg is tanulta valaki az alapokat, idővel elfelejti, és ismétlő tanulásra nincs lehetőség, valamint az eleve bizonytalan tudásával fél bármit is tenni, nehogy bajt okozzon. Az adjunktus felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 38 százaléka hívna mentőt és mindösszesen 10 százalék próbálna meg segíteni a sérülten, a többség nem tudja mit tenne. Pedig a válaszadók felének volt jogosítványa. Az új KRESZ előírja, hogy a balesetben nem érintett autós is „köteles tőle elvárható módon” segítséget nyújtani, azt is tartalmazza, hogy felelősséggel tartozik a segítségnyújtás elmulasztásáért.
Magyarországon az európai átlagnál is jóval kevesebb laikus – vagyis nem egészségügyi dolgozó/tanuló, pedagógus – rendelkezik használható elsősegély-nyújtási ismerettel. Norvégiában például a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka, míg Magyarországon alig több mint a fele részesült valamilyen oktatásban. Néhány éve tervezték ugyan, hogy az általános iskolákban a tananyag része lesz az elsősegélynyújtás, de ez nem valósult meg. Pedig Dr. Hornyák István szerint alapvetően fontos lenne, hogy már gyerekkorban alaptudást kapjon mindenki, és aztán jó alkalom lenne az ismétlésre a jogosítvány megszerzése. Így már egy biztosabb, használhatóbb tudást szerezhetne a lakosság egy része.
