Ingatlanvásárlás előtt mindenképpen tanácsos kikérni a tulajdoni lapot, hiszen ezen találhatóak meg egy-egy lakás vagy ház legfőbb hivatalos adatai. S ebből a papírból derülhet ki az is, a vételnek milyen buktatói lehetnek.
A tulajdoni lap alapvetően 4 fő részből áll – foglalta össze a Bankmonitor.hu. A fejlécben lehetnek széljegyek, vagyis még be nem jegyzett kérelmek. Az I. rész tartalmazza az ingatlan legfontosabb jellemzőit (hol van, milyen besorolású, stb.), a második rész pedig, hogy kik a tulajdonosai. A harmadik részből pedig az derülhet ki, milyen az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és terhek vannak (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog, haszonélvezet, szolgalmi jog).
A portál azt is összegyűjtötte, milyen buktatók lehetnek, amiket ki lehet szűrni a tulajdoni lapból.
7 tipp ingatlanvásárlás előttre:
– Hiteles tulajdoni lapot a földhivatalnál 6.250 forintért lehet kiváltani, de az ügyvédek, közjegyzők, sokkal olcsóbban ún. nem hiteles formában is le tudják kérni a TakarNet rendszerből.
– Ha jelzálogjoggal terhelt ingatlanba szerettünk bele, nem baj! De nézzük meg a jelzálogjoghoz kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került-e? Ilyen esetben ugyanis a jogosult hozzájárulása nélkül nincs lehetőség az ingatlan értékesítésére, csak ha az kiváltásra kerül a vásárláskor.
– Feltétlenül ellenőrizzük, hogy a tulajdoni lapon szereplő teherből (pl. kölcsön) adódóan pontosan mekkora a fennálló tartozás! A tulajdoni lapon szereplő összeg ugyanis csak az eredeti követelés összegét mutatja. Éppen ezért célszerű az eladó bankjától egy igazolást bekérni. Ez további kérdéseket is felvet. Pl. az adós vissza tudja-e önerőből fizetni a tartozását vagy a vételárból tenné meg? Van-e az eladónak másik ingatlana, amire inkább átvinné a terhet? A sztenderd adásvételtől az ilyen esetek nem különösebben térnek el, mert manapság elég nehéz tehermentes ingatlant találni.
– Azzal tárgyaljunk, aki az ingatlan tulajdonosa! Ha házaspáré az ingatlan, akkor tárgyalhatunk az egyikükkel, feltéve, hogy nincsenek éppen válófélben. Ebben az esetben ugyanis más-más lehet a felek érdeke. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, akkor mindegyik tulajdonossal tárgyalnunk kell, kivéve, ha valamelyiküket a többi tulajdonostárs meghatalmazta.
– Legyen feltűnő, ha egy 130 évvel korábban született személy még haszonélvezőként szerepel a tulajdoni lapon. Jelezzük az eladónak, hogy töröltesse ezt a jogot a tulajdoni lapról, ugyanis ez a jog nem törlődik automatikusan, mint ahogyan sok más teher sem, például a szocpol összege.
– Ha „vezetékjog” van bejegyezve, az nem sérti a tulajdonos érdekeit. Általában arról van szó, hogy a telek előtt az utcán, vagy a telek alatt vezeték húzódik. Ezt védi a bejegyzett vezetékjog.
– Ha az ingatlan tulajdoni lapján szereplő bejegyzések nem felelnek meg az eladó által elmondottakkal, keress másik ingatlant!
